Újraindult a felzárkózásunk - Lassan érezhető a növekedés

Lassan, de biztosan folytatódik a magyar gazdaság kilábalása a válságból. A tavalyi negyedik negyedévben 2 (a naptárhatás kiszűrésével 1,8) százalékkal nőtt éves alapon a bruttó hazai termék (GDP) a KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján. Az előzetes várakozások átlaga 1,7 százalékon volt, így némi pozitív meglepetést jelent a friss statisztika. Az előző negyedév adata is 1,7 százalékos volt, a mostanival együtt már hatodik hónapja látható egyre nagyobb növekedés. A szezonálisan kiigazított GDP-bővülés viszont 0,2 százalékos lett, ha az előző negyedhez viszonyított – az EU által fő számnak tekintett – adatot tekintjük. Ez némi lassulás a július–szeptemberi időszak növekedéséhez képest, ugyanakkor az első negyedév egyébként is magas, eredetileg 0,9 százalékos bővülését 1,4 százalékosra növelték a szakértők.

A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!

A korábbi formáját azonban még nem nyerte vissza a magyar gazdaság, sőt, a 2009-ben elszenvedett 6,7 százalékos zsugorodásnak is csak a töredékét sikerült ledolgozni. Az elmúlt esztendőben már éves átlagban is 1,2 százalékos átlagos GDP-emelkedést mutatott ki a hivatal. Ugyanakkor még ha az ez évre várt, 3 százalék körüli bővülést számításba vesszük, akkor is reálisan csak 2013-ra érhető el a válság előtti teljesítményszint. Ez ugyan rövidebb idő, mint a rendszerváltás utáni sokk ledolgozása, de akkor a zuhanás is két számjegyű volt.

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat is tegnap adta ki GDP-gyorsbecslését. Ebből kiderül, hogy Magyarország három év elteltével újrakezdte a felzárkózást, azaz gyorsabban növekedett az EU-s átlagnál. Ez a szezonálisan kiigazított, egy évre visszatekintő bővülésre értendő, amellyel a tagországok 2,1 százalékos átlagát 0,3 százalékponttal sikerült felülmúlnunk. A legfrissebb adatok szerint az előző időszakban éppen átlagos növekedést értünk el. A január óta 17 tagú eurózónát az október–decemberi időszakban 0,4 százalékponttal előztük le. Hiába lassult viszont mind az Egyesült Államok, mind Japán gazdasága, még így is gyorsabban bővültek az uniónál. A leggyengébb teljesítményt kontinensünkön a görögök könyvelték el, a kormányzati szigorítások nyomán újabb válsághullámba süllyedt a mediterrán gazdaság.

A szűkebb régión belül sem teljesített kiemelkedően gazdaságunk, csak Romániát és kisebb mértékben Bulgáriát sikerült felülmúlni az utolsó negyedben. Az utóbbi években etalonnak számító Szlovákia növekedése lassult ugyan az első három negyedév 4 százalék körüli szintjéről, de még így is bőven a miénk fölött van, a balti országokban viszont év végére kirobbanó bővülés következett be, Észtország volt az egész unión belül a legdinamikusabb. A lengyel statisztikai hivatal csak később adja ki a friss adatot, azonban az esztendő kiemelkedő teljesítményét látva valószínűleg ez is magasabb lesz, mint a magyar.

A hazai bővülés részleteit csak márciusban ismerhetjük meg, az első kilenc hónap tendenciái és az év végi szektoradatok alapján azonban biztosra vehető, hogy az export volt ennek legfőbb forrása. A lakossági fogyasztásban valószínűleg az idén láthatunk először pozitív számokat, és a beruházások is csak mostanában indulnak be. A termelési oldalról az ipar lehetett a sikerágazat, ugyanakkor a belföldi kereslethez köthető szolgáltatások még 2010-et is csökkenéssel zárhatták.