Uniós pénz közmunkára?

Akár a közmunkaprogramba is vándorolhat az új EU-s költségvetési ciklusban a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére fordítható támogatás. A keret Magyarországra jutó részét még csak becsülni lehet. Az Európai Unió állam- és kormányfői eredetileg hatmilliárd eurót fogadtak el az EU egészére vetítve a fiatalok foglalkoztatását elősegítendő. Az Európai Parlament elképzeléseinek megfelelően azonban ez az összeg módosult, és az elköltés módja is megváltozott. Az EU költségvetésének egyes fejezeteit is ráhagyással, bizonyos mértékű marginokkal tervezik, ezeknek a szűkítéséből az eredeti összeghez további kétmilliárd eurót tettek. A végső összeg tehát, amelyet az EU rászoruló régiói a fiatalok foglalkoztatására költhetnek így már 8 milliárd euró. Az összeget nem hét év alatt, hanem az új költségvetési ciklus első két évében, vagyis 2015 végéig kell elkölteni.

A helyzet súlyát jelzi, hogy nem csupán az elkülönített összeg növekszik, hanem a program is kiterjed. Az eredeti elképzelések szerint az érintett hazai régiók 48 millió eurót, azaz töb mint 14 milliárd forintot kaptak volna a fiatalok foglalkoztatására. A változások nyomán a hazánknak jutó pénz is változik, valószínűleg nőni fog. A teljes keretösszeg növekedésével ugyanis – bár valószínűsíthető –, önmagában még nem egyértelmű, hogy növekszik az egyes régióknak jutó pénz.

A program azokat a régiókat támogatja, ahol a fiatalok munkanélkülisége meghaladja az uniós átlagot. Görögország összes régiója érintett. Hasonló a helyzet Spanyolországban is. Az összeg növekedésével párhuzamosan azonban új régiók is jelentkeznek. Szlovénia esetében ugyan még nincs a határon a fiatalkori munkanélküliség, ám a helyzet a volt jugoszláv tagállamban rohamosan romlik. Az új válságországként számon tartott Szlovénia a program beindulására egészen biztosan a rászorulók között lesz majd.

A pénz elköltésének módja szintén nem világos még. Az alapötletet adó modell a például Finnországban működő ifjúsági garanciaprogram. Ennek lényege, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való kilépését segítik a helyi munkaügyi hálózat elemei, és garantálják, hogy négy hónapon belül álláshoz, ennek hiányában pedig valamilyen áthidaló megoldáshoz segítik az érintetteket. Ez utóbbiak között képzés, vagy gyakornoki pozíció is van. A mostani elképzelések szerint az EU-s rendszer követi majd a finn megoldást abban is, hogy átveszi a négy hónapos határidőt.

Az elhelyezkedés támogatása szektorsemlegesnek ígérkezik, ezért egyáltalán nem kizárt, hogy az érintett fiataloknak a közfoglalkoztatás keretein belül találnak munkát – ezt nem zárták ki a lapunknak név nélkül nyilatkozó brüsszeli források, akik ezt különösen a képzetlen fiatalok esetében tartják elképzelhetőnek.

A Nemzetgazdasái Minisztérium (NGM) Sajtó és Kommunikációs Főosztálya lapunknak adott reagálásában azonban kifejtette: az ESZA forrásait eddig sem lehetett és ezután sem lehet a közfoglalkoztatás finanszírozására fordítani. A Kormány az idézett forrásokat az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés ösztönzésére kívánja fordítani – tette hozzá a szaktárca.

A közmunkával egyébként is nagy tervei vannak a kormányzatnak. Kovács Zoltán, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben tegnap megjelent interjújában azt nyilatkozta: a kormány sikeresnek értékeli a közmunkaprogramot, céljuk pedig az, hogy idén és jövőre is 300 ezer közmunkásnak adjanak feladatot a rendszer keretében. A Közmunkás Szakszervezet tegnap közleményben reagált az interjúra, és bírálta a programot.

A VOSZ egyeztetne

A témában még semmiféle egyeztetés nem volt a kormány és a VOSZ között, egyelőre informális megbeszélésekről sincs szó” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: „a VOSZ a mielőbbi egyeztetésben, és egy szakmai koncepció megvitatásában érdekelt.” Dávid Ferenc kijelentette: „bízom benne, hogy a szóban forgó uniós támogatás az üzleti szférában, és nem közfoglalkoztatás keretein belül kerül majd elköltésre.”