A tavaly októberben Magyarországnak juttatott nemzetközi hitelcsomag lehívása során ugyanis az államadósságon belül 40 százalék fölé emelkedett a devizaarány a korábbi 25-30-ról. Ezzel párhuzamosan a devizatartalék is nagyjából megduplázódott, és már meghaladja a 30 milliárd eurót. A devizaadósság után kisebb kamatot kell fizetnie az ÁKK-nak, ugyanakkor a tartalékon veszteség keletkezik. Utóbbival szemben ugyanis a forrásoldalon a forintban denominált, ezért magasabb kamatozású MNB-kötvények állnak, míg maga a tartalék kockázatmentes, így csak minimálisan kamatozó eszközökben helyezték el – mutattak rá a jegybank szakemberei. A fejlett gazdaságok központi bankjai rendszerint nyereségesek, mivel a forrásoldalon szerepel a gazdaságban forgó készpénzállomány is, amely után nem kell kamatot fizetni. Az MNB számításai szerint akkor lehetne ellensúlyozni a kamatkülönbségen elszenvedett veszteséget, ha 4,8 százalék lenne a jegybanki alapkamat, azaz a kéthetes MNB-kötvények kamata.
Az idén azonban a várakozásokkal ellentétben nyereséget várnak a jegybank szakértői a korábbi nulla körüli eredmény helyett. Az első kilenc hónapban 75 milliárd forintnyi eredmény keletkezett, ezt majd valamelyest csökkenti az utolsó negyedév vesztesége. A legjelentősebb eredménynövelő tétel ez évben a realizált árfolyamnyereség. Míg ugyanis 260 forint körül volt az eurókészletek bekerülési árfolyama a korábbi évek tranzakciói alapján, az év első hónapjaiban 300 forint körül értékesítette azt az MNB.
Mivel változatlan forintárfolyammal kalkulálnak, így nem számítanak hasonló árfolyamnyereségre a jegybanki elemzők, ugyanakkor a kamatkülönbség a forward kamatgörbék alapján még egy ideig fennmarad. Mindebből jövőre már 126, 2011-ben 111 milliárd forintos negatív eredménye keletkezik az MNB-nek. Ezek az összegek azonban nem azonnal terhelik az államháztartást. A szabály szerint ugyanis a veszteséget a keletkezés évében elhatárolják, s amennyiben az eredménytartalék engedi, akkor abból fedezik. A jövő évi 126 milliárd forintos tételt azonban csak részben fedezi a várhatóan 46 milliárdot elérő eredménytartalék. A fennmaradó 80 milliárd forintot 2011-ben kell a költségvetésből az MNB részére elkülöníteni, majd 2012-ben az előző évi veszteséget, 111 milliárdot.
A jegybanki eredmény-előrejelzés ugyanakkor igen bizonytalan műfaj, főként Magyarországon. Ezt a szakemberek azzal szemléltették, hogy egy 5 százalékos forintleértékelődés például önmagában 50 milliárd forinttal csökkentené a jövő évi veszteséget, a felértékelődés pedig ugyanennyivel növelné azt. Hasonló módon, ha az irányadó kamat várt pályája egy százalékkal alacsonyabb lenne, az 40 milliárd forintos megtakarításhoz vezetne, míg az ellenkező irányú változás enynyivel rontaná az eredményt.
Ha azonban a forinthozamok csökkennek, az egyaránt azonnali kedvező hatást fejt ki az ÁKK és a jegybank eredményére is.
Ha azonban a forinthozamok csökkennek, az egyaránt azonnali kedvező hatást fejt ki az ÁKK és a jegybank eredményére is.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.