Még nincs vége az elvándorlásnak: csapást mért Magyarországra az agyelszívás

Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai megállapították, hogy a magasan képzettek és a fiatalok hagyják el elsősorban Magyarországot. Könnyebben lesznek kivándorlók azok is, akik még nem házasodtak meg. Az Egyesült Királyságba inkább a nőtlen vagy hajadon fiatalok, Németországba pedig a szakmunkások és az idősebb korosztály megy – derült ki a Demográfia című folyóiratban publikált kutatásból.

Az Egyesült Királyságban például 86 ezer „első generációs” magyar bevándorló vállalhat munkát tartósan Moreh Christian migrációkutató szerint. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akik már ott születtek, nem igényeltek adó- és tb-számot, illetve nem munkavállalási céllal vannak ott. Négy évvel korábban még csak 44 ezer első generációs magyar bevándorló dolgozott a szigetországban, a válság kirobbanása előtt pedig 17 ezer.

A kivándorlási hullámnak elsősorban a munkaerő szabad vándorlása adta meg az alapját, de a kutató az interjúk alapján arra jutott, hogy a pénzügyi problémákon kívül más tényezők is hozzájárultak a folyamat felgyorsulásához. Többen a „politikai helyzetet” és a korrupciót említik, de a közoktatás és a felsőoktatás átalakítása is közrejátszott: a hallgatói szerződés sokakat arra sarkallt, hogy már az egyetemet is külföldön végezzék el.

Moreh Christian arra jut, hogy a magyarok elvándorlása az Egyesült Királyságba a következő években növekedni fog.
A folyamat pedig veszélyes lehet. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén úgy véli, a külföldre költözők nem csupán azért iskolázottabbak az itthon maradottaknál, mert fiatalabbak, hanem életkortól függetlenül is nagyobb valószínűséggel vándorolnak el a magasabb végzettségűek.
Akik családjukkal hagyták el az országot, azokról a legtöbb kutató szerint már lemondhatunk. Azok közül, akiknek a családja Magyarországon maradt, határozott hazatérési terve 15 százaléknak van, míg tíz százalékról az itthon élő hozzátartozók úgy tudják, hogy nem akarnak hazatérni.