Megugrottak az árak Magyarországon

Februárban régen nem látott áremelkedést tapasztalhattak Magyarországon a vásárlók. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak 2,9 százalékkal emelkedtek a januári 2,3 után, ami már nagyon közel van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos céljához. Az áremelkedési ütem meghaladta az elemzők által várt 2,7-2,8 százalékot is.

Legutóbb 2013 januárjában volt ennél gyorsabb az árak emelkedése, akkor 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. A baromfihús és a tojás ára a januári áfacsökkentés után tovább esett februárban is. A baromfihús ára a januári 16,4 százalék után 2,5 százalékkal csökkent, a tojás januárban 5 százalékkal, februárban 7,2 százalékkal volt olcsóbb.

Éves összevetésben a legnagyobb mértékben a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett. Az üzemanyagok csaknem 20 százalékkal, a dohányáruk 4,6 százalékkal drágultak. A benzinárak emelkedésében nagy szerepet játszott, hogy az olajárak tavalyi összeomlása kiesik a bázisból.

Már a folyamatok mélyén is láthatjuk az infláció emelkedését. Az éves maginfláció – ez kiszűri például az energiaárak hatását – a januári 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett. A maginfláció szeptember óta folyamatosan emelkedik, ami erősödő inflációs nyomást jelent.

Az Erste Bank elemzői úgy vélik, az inflációs ráta márciusban érheti el az idei csúcsát, majd pedig áprilistól mérséklődhet a pénzromlás üteme, ám egész évben 2 százalék felett maradhat. Az infláció idén átlagosan elérheti a 2,5 százalékot, amit egy gyorsuló maginfláció kísérhet. Ürmössy Gergely, a bank szakértője szerint a jövő év első felében láthatjuk majd, hogy az infláció stabilan eléri a 3 százalékot.

„A következő hónapokban is hasonlóan magas maradhat az infláció. Ennek legfőbb oka a feldolgozatlan élelmiszerek árának további emelkedése lehet, de a nyersanyagárak esetében is árfelhajtó hatás várható” – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.

Annak ellenére, hogy gyorsul az infláció, az MNB monetáris tanácsa nem fog kamatemeléssel reagálni, hiszen a tagok általában amellett érvelnek, hogy a negatív reálkamatok segíthetik a konjunktúrát – vélik az Erste elemzői, akik idén és jövőre sem számítanak a 0,9 százalékos alapkamat megváltoztatására.

A tőkepiacokon a határidős kamatmegállapodások azt a várakozást tükrözik, hogy hamarosan elkezdődhet a kamatok emelkedése, emiatt azt várja a bank szakértője, hogy a márciusi kamatdöntésen olyan közleményt ad ki a tanács, amely megerősíti az alacsony kamatok melletti elköteleződését.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, idén 2,4 százalékos lehet az infláció, ám a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt nagyobb emelkedést is mutathat, a jövő év elején pedig az áfacsökkentések elmúló hatása miatt elérheti a 3 százalékos inflációs célt.