Nagyot nőttek a keresetek

Novemberben gyorsult a bérek emelkedésének üteme. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt a hónapban, 8,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagbérek még nagyobb ütemben, 9,8 százalékkal emelkedtek a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt.

A novemberi 1,1 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek kiemelkedő mértékben, 8,6 százalékkal emelkedtek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagos bruttó kereset meghaladta a 300 ezer forintot, a nettó pedig átlépte a 200 ezer forintos küszöböt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi szektorban voltak a legmagasabbak (514 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (153 300 forint). A bankszféra fizetéseitől nem sokkal maradt el az informatikai és telekommunikációs ágazat, ahol 478 ezer forintra rúgott a bruttó átlagkereset. A keresetek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, ahol 13,6 százalékos volt a nettó fizetések éves emelkedése, míg a versenyszférában 8,7 százalékos.

„Ennek oka elsősorban az, hogy a novemberi átlagos prémiumkifizetések az állami szférában 37 százalékkal emelkedtek” – hívta fel a figyelmet kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ilyen mértékű nettó béremelkedésre évek óta nem volt példa a magyar gazdaságban – hangsúlyozta Virovácz, aki arra számít, hogy a következő hónapokban a munkaerőhiány, a minimálbér 15 és a szakmai bérminimum 25 százalékos emelése, illetve az általános bérnyomás még ennél is dinamikusabb, akár tíz százalékot is meghaladó béremelkedést okozhat.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője sem lenne meglepve, ha az idén még tovább gyorsulna a bérnövekedési ütem, mivel a magyar munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált, és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony szintre csökkent.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: az általa várt 2,3 százalékos infláció mellett 7,7 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, így 2013-tól 2017 végéig összesen 28,5 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években is, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű megállapodások – is tükröznek, miközben a közszféra egyes ágazataiban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Feszültségek az állami cégeknél

Az állami cégek bérköltségeit is felsrófolja a legkisebb bérek idei emelkedése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy elemzik a minimálbér-emelés hatását, és egyedi ajánlatot dolgoznak ki a legnagyobb állami vállalatok bérfejlesztésére. A Magyar Idők korábbi információi szerint az állami tulajdonú közszolgáltató cégeknél – így a vasútnál, az egykori Volánoknál, a postánál, a vízműnél, valamint a rehabilitációs vállalatoknál – a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése összesen 21-22 milliárd forintba kerül. A legalacsonyabb bérek megemelése mellett a keresetek összecsúszása miatt a magasabb bérkategóriákban is emelni kell a fizetéseket. Erre a lap szerint összességében 60 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel kalkulál a kormány. A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményben sürgette, hogy még ebben a hónapban szülessen meg a kormányzati tulajdonosi döntés, mivel ennek hiányában a vállalati szintű bértárgyalások érdemben meg sem kezdődhetnek, miközben a munkavállalók türelme egyre fogy, és az elvándorlás folytatódik.