Nem kellett a földhitel a gazdáknak

Módosítani szükséges az extenzív munkahelyteremtő támogatásokat, és a technológia fejlesztésére, a kapacitások bővítésére, a hozzáadott értéket növelő beruházásokra kell a jövőben koncentrálni – hangsúlyozta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a Deloitte versenyképességről szóló konferenciáján arról beszélt, hogy szerinte egy „dinamikusabb” negyedik negyedéves teljesítménnyel akár a 2,5 százalékos (eredetileg várt) gazdasági növekedés is elérhető volna Magyarországon. Mint mondta, erre is lehet esély, hiszen a reálbérek 7 százalékos növekedése jelentkezhet a karácsonyi szezonban, vagyis nehéz most megjósolni, miként alakul végül a fogyasztás bővülése és ezzel a végső gazdasági teljesítmény. Ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca 2 és 2,5 százalék közötti növekedéssel számol erre az évre, ami azonban még mindig gyorsabb lesz az Európai Unió átlagánál. Közlése szerint az államadósság szintje egyébként a GDP 74 százaléka alá is csökkenhet az év végére (ami a tavalyi 74,7 százalék után a jelenlegi költségvetési egyenleget nézve nem tűnik nagy vállalásnak).

A lakossági források növekedésének illusztrálására Varga azt közölte, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett rendkívül kedvező hitelkonstrukciót csak 100-120 milliárd forint értékben veszik igénybe az állami termőterületeket vásárló termelők. Összesen 265 milliárd forintért adott el földet az állam, vagyis a többi pénz „valahogy csak előkerült a párnacihából” – emelte ki. A vállalkozások adózási feladatokra fordított idejének jelentős csökkentését szeretné elérni a gazdasági tárca, a megoldások kidolgozása folyamatban van – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél a kis bevételt hozó adónemek eltörlése, valamint a hasonló közterhek összevonása. Emellett a tervek szerint minden adóbevallás-típust megvizsgálnak és leegyszerűsítenek. Varga Mihály az Országgyűlés gazdasági bizottságában éves meghallgatásán pedig közölte, hogy jövőre 3 százalék feletti bővüléssel számol a kormány. Szerinte a gazdasági növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést.