Növekedett a korai iskolaelhagyók aránya

Magyarországon folyamatosan csökken az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, de számos oktatási mutató romlott az elmúlt években. 1992-ben még a 15–74 évesek közel felének volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, 2013-ban már csak 26 százalékuknak. Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók aránya 2010-ig csökkent, utána viszont emelkedésnek indult.

Elsősorban a szakmunkásképzésből morzsolódnak le a diákok – mondta lapunknak Hermann Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Azoknak az aránya lényegében már elhanyagolható, akik az általános iskolát sem fejezik be, de a tankötelezettségi kor csökkentése miatt (18-ról 16 évre) egyre többen nem szerzik meg a középfokú végzettséget. Ez hosszú távon nem csak munkaerő-piaci, hanem szociális probléma is lesz – mutatott rá a szakember.

Az uniós folyamatokkal ellentétes a magyar tendencia a KSH szerint. 2000 és 2010 között 13,9 százalékról 10,5-re csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, azután viszont 2011-ben 11,2 százalék lett, majd tovább romlott, és 2013-ban elérte a 11,8 százalékot. Hermann Zoltán szerint kedvező lenne a tankötelezettségi korhatár visszaemelése, bár önmagában nem garantálná, hogy mindenki megszerezze a középfokú végzettséget, hiszen ez csak évismétlés vagy évvesztés nélkül sikerühet 18 éves korra. A magasabb korhatár szükséges – tette hozzá a kutató –, de nem old meg mindent. A munkaerő-piaci esélyeket az általános készségek és a tanulási képesség elsajátítása javíthatná. Ha valaki gyenge általános készségek mellett most elsajátít egy szakmát, akkor lehet, hogy el tud helyezkedni, de a szakmák változnak a technológiai fejlődés miatt, az irántuk mutatott kereslettel együtt.

Nagy probléma az olvasási képesség hiánya is. Magyarországon az ezredfordulótól 2009-ig a rosszul olvasó tanulók aránya fokozatosan csökkent (23-ról 18 százalékra), ám a legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés szerint a helyzet nagyot romlott. A szakmunkásképzésben részt vevő diákok jelentős részének gyenge az olvasási és szövegértési képessége, így nehéz elképzelni, hogy alkalmazkodni tudnának szakmájuk változásához. Ez a probléma az általános iskolára vezethető vissza – mondta a kutató. 2009-ről 2012-re 2 százalékponttal nőtt, és így majdnem 20 százalékra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. Hazánkban a rosszul olvasók – leszakadók – aránya magasabb lett az OECD-országok átlagánál. A fiúk 27, a lányok 13 százaléka funkcionális analfabéta, ami nagymértékben rontja a munkapiaci esélyeiket.

A kutatások szerint Magyarország az élethosszig tartó tanulásban sem áll jól. Magyarországon 2000–2002 között a 25–64 éves népességen belül 3 százalék körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, ez a 2003-as 1,5 százalékpontos ugrásszerű növekedés után 2005-ig évi 4 százalék körüli szinten állandósult. Ezt követően azonban 2011-ig folyamatosan csökkent, ekkor az érintett népességnek már csak 2,6 százaléka tanult vagy képezte magát. A részvételi arány 2013-ban elérte a 3 százalékot, de még így is nagyon alacsony, és messze elmarad az EU tagországainak átlagától.