Ellenérzés. Meglepően negatív a globalizáció hatásainak és a multinacionális vállalatok vezetőinek megítélése a gazdag nyugati államokban – derül ki a Financial Times/Harris hat országban végzett felméréséből. Az európai és amerikai megkérdezettek nagy többsége több adót szedne a magas jövedelműektől, és maximálná a topmenedzsereknek adható javadalmazások nagyságát. A válaszadók szintén nagy hányada károsnak tartja a globalizációt, és a kormányától várja el, hogy intézkedéseivel enyhítse a gazdasági liberalizáció sokkhatásait.
A felmérésben szereplő britek, franciák, spanyolok és amerikaiak körében háromszor annyian tekintenek kedvezőtlen folyamatként a globalizációra, mint ahányan pozitívan ítélik meg azt. Ez alól egyedül a németek kivételek, ami erősen exportfüggő gazdaságukkal magyarázható.
Az esélyegyenlőségről hasonlóan borúlátóan vélekednek a fejlett országok polgárai. Kivétel nélkül mindenhol többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint nem teljes az esélyegyenlőség országukban, és az előmenetel jelentős mértékben az illető szociális hátterétől függ. A franciák, olaszok és spanyolok közel négyötöde ítélte így meg a hazai állapotokat, míg az USA-ban csak alig több mint 50 százalék. Szintén a szociális viszonyokkal kapcsolatos általános elégedetlenséget mutatja, hogy az amerikaiak kivételével a megkérdezettek legalább fele megszabná a vállalatvezetők jövedelmi plafonját.
Bár a legtöbb európai még mindig jó dolognak véli a szabad kereskedelmet, a franciák, a németek és a spanyolok többsége ezzel együtt azt is kívánatosnak tartaná, ha a kormány aktívabban beleszólna a gazdasági kérdésekbe. VG