Újrakezdik a kasszacirkuszt, az NGM a pénztárgépeseket vádolja

Megint jöhet az egymásra mutogatás és a vádaskodás a pénztárgépek bevezetésekor: mintha az érintett szereplők semmit se tanultak volna az előző esetből. Jelenleg kérdéses, hogy lesz-e elegendő kassza annak a – becslések szerint – mintegy 30 ezer vállalkozásnak, amelyeknek elvben október 1-jén már egy modernizált készüléket kellene használniuk. Az sem biztos, hogy lehet-e majd olyan új gépet kapni szeptemberben, amilyet üzembe kellene helyezniük.

Az idén többéves próbálkozás után sikerült a nemzetgazdasági tárcának kialkudnia, hogy folytatódhasson az online kasszaprogram. A feketegazdaság elleni harc a kereskedőknél, a vendéglátósoknál és a szállodásoknál végül bevált fegyverét a szaktárca folyamatosan igyekezett a szolgáltató szektor több ágazatára kiterjeszteni, de évről évre falakba ütközött. Részben azért is, mert az online kasszák bevezetése nem volt sikertörténet: a határidőket állandóan halasztani kellett, éveken át húzódott az átállás. Aztán a kasszák miatt (is) növekvő adóbevételek érkezése után idén végre sikerült az áttörés: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter maga jelentette be márciusban, hogy szeptember 30-tól az autószerelők, a patyolatosok, a masszőrök, a diszkósok és a plasztikai sebészek, jövő januártól pedig a pénzváltók és a taxisok számára válik kötelezővé az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek használata.

Mindezzel párhuzamosan változtattak azonban a kasszák műszaki előírásain is: az online pénztárgépeknek kezelniük kell tudni a „storno” utasítást, és – ami a felhasználók számára fontosabb – újra megszemélyesíthetőnek kell lenniük. Ez utóbbi annyit jelent, hogy az egyik vállalkozás átadhatja a másiknak a gépet, vagyis a jól működő kasszák eladhatók lesznek (eddig a cégváltás lehetetlen volt: a pénztárgépet nem lehetett átadni, ha a cég megszűnt, ki kellett dobni). A probléma azonban most éppen az ügyfeleknek egyébként kedvező változással van.

A rendelkezések szerint ugyan a régi gépek még öt évig használhatók, sőt át is alakíthatók (és ezzel tovább is alkalmasak lesznek), de azok, akiknek szeptember 30-ával lesz kötelező az online-osítás, csak és kizárólag a megújított típusokat tehetik a rendszerbe. Ilyen új gép jelenleg nincs a piacon, és valószínű, hogy nagy választék a következő egy hónapban sem lesz belőlük.

A Világgazdaság érdeklődésére a gépek engedélyezését végző Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál (MKEH) azt közölték: eddig összesen két új típusú kassza iránti engedélyezési kérelmet nyújtottak be hozzájuk. A hivatal tájékoztatása szerint az adóhatóság „szakhatósági részvételével zajló típusvizsgálati eljárások jelenleg folyamatban vannak”. Ez alapján úgy vélik: időben hozzá tudnak majd jutni a készülékekhez a masszőrök és az autószerelők.

A pénztárgépágazat szereplői szerint azonban ez hivatalból optimista megközelítés. Egyrészt: egyetlen gyártó próbálkozásáról van szó, amely – hangsúlyozzák – vakon nyújtotta be a gépeit, senki sem tudta ugyanis tesztelni azok megfelelőségét. A nevük elhallgatását kérő forgalmazók azt közölték: nem tudták befejezni az új gépek (szoftverek) tesztelését, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem publikálta még a szempontrendszert, amely alapján szakmailag elbírálják ezeket és a beadott dokumentumokat. Nincs meg az a validátorprogram, amellyel ellenőrizhetnék a fejlesztők a küldendő adatokat, és a NAV-szerver sem működik megfelelően. A forgalmazók szerint legalább egy hónapos tesztidőszakra volna még szükség, aztán jöhetne az engedélyezés legalább kéthetes, de a tapasztalatok szerint inkább két hónapos időszaka. Vagyis szeptemberben nem nagyon lesz olyan gép, amelyik megfelel majd az új követelményeknek.

A piacon persze van kassza bőven, de ezek működési módja még a régi. Ezeket is meg lehet újítani akár egy szoftvercserével, ha erre a gép lehetőséget biztosít, és ha meglesz az engedély. Az érintett körnek – a diszkóüzemeltetőtől a plasztikai sebészen át az autószerelőig – azt kellene kitalálnia, hogy melyik most kapható pénztárgép szerez majd olyan engedélyt és frissítést szeptemberben, amely már megfelel az új szabályoknak. Esetleg megvárhatják, hátha lesz olyan cég, amelyik engedélyt kap, és lesz is az új működési modell szerinti kasszája.

Az adóhatóságtól lapzártánkig nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy mit kell tenniük azoknak a jogkövető adóalanyoknak, akik a következő egy hónapban szeretnék teljesíteni a rájuk vonatkozó új előírásokat, viszont nem tudnak olyan gépet vásárolni, amelyik ezeknek megfelelne. Cikkünk megjelenése után az NGM a pénztárgépgyártókra és -forgalmazókra hárította a felelősséget, de nem reagált az általuk felvetett vádakra. Annyit közöltek mindössze, hogy "a NAV újabb szolgáltató oldala debütált 2016. június 15-én, amikor elkészült az Online Pénztárgép Bevizsgálói és Gyártói Teszt felület. A tesztfelület létrehozását, üzemeltetését semmilyen jogszabály nem írta elő az adóhivatalnak. Ezt az ott dolgozó szakemberek kizárólag azért fejlesztették, hogy a zökkenőmentes átállás érdekében segítsék a pénztárgép lelkeként aposztrofált ún. adóügyi ellenőrzési egység szoftvergyártóinak a fejlesztői munkáját". Mint írták, a "NAV a saját maga által fejlesztett, extra szolgáltatását – az érintettekkel történő állandó konzultáció mellett – folyamatosan fejlesztette. Július 22-én már elérhető volt a teljeskörű tesztelés. Ekkortól már az átszemélyesítésre alkalmas online pénztárgépeket is lehetett tesztelni. Az ügyfélbarát jelzőnek az adóhivatal maradéktalanul megfelelve nemcsak tesztfelületet biztosított az érintetteknek. A gyártók, forgalmazók bármikor szinte azonnali választ is kaphattak, illetve kaphatnak jelenleg is problémáikra."