Nadrágszíjhúzó és túlélésre játszó – a lapunk által megkérdezett polgármesterek szerint leginkább így jellemezhető településeik készülőfélben lévő jövő évi költségvetése. A pesszimizmus a 2010-re szóló államháztartási számok fényében nem is olyan meglepő, hiszen csak az önkormányzatoknak nettó 80 milliárd forintos költségvetési megszorítással kell számolniuk.
„Az állami támogatás visszaesése mintegy 12-14 millió forintos részt tesz ki az 54 milliós forráshiányunkból” – vázolta fel Szentkirály jövő évi büdzséjének alakulását Szabó Gellért. A polgármester elmondása szerint egyébként ekkora forráshiánynyal még nem volt dolga a 320 millió forintos összköltségvetésű településnek, és egyelőre csak elképzeléseik vannak a túlélésről. Az ugyanis már most körvonalazódni látszik, hogy új beruházásra alig van esély Szentkirályon, és az adóbevételeikben sem lesz pozitív változás.
Hasonlóan nagy fejtörést okoz a vezetőknek a költségvetés kérdésköre a Pest megyei Szobon. Remitzky Zoltán polgármester elmondása szerint ugyanis a megszorításokat már nem tudja feladatelhagyás nélkül meglépni, így a fontosabb és a még fontosabb dolgok közül kell majd választania. Szob 600 millió forintos összköltségvetésében egyébként 170 milliót meghaladó, vagyis több mint 25 százalékos forrás-hiánnyal kalkulálnak. Remitzky Zoltán úgy véli, ez ugyan nem kiugróan nagy, csak lényegesen rosszabb, mint a múlt évi. A túlélési technikákat tekintve azonban egyelőre csak egy megszorításokkal teli gazdálkodási koncepció van a polgármester tarsolyában.
Nem úgy, mint a nagy hiányokhoz „szokott” Karsai Józsefnek, Battonya polgármesterének, aki hivatalba lépése óta 200 milliós forráshiányt görget maga előtt. Igaz, az idén ez az összeg is megugrott: az 1,600 milliárd forintos költségvetésben ugyanis jövőre 300 milliós forráshiánnyal kell számolnia a városvezetőnek. Karsai József úgy véli, a jelentős hiányból 60-70 millió forint abból adódik, hogy fűnyíróelven vágta le a kormány a különböző önkormányzati normatívákat. Az eddig megszokott forráshiányon felüli részt pedig Karsai szerint a váratlanul jött 5 százalékos áfaemelkedés, valamint a jövő évi infláció számlájára lehet írni. Mindezek ellenére optimista: mint mondta, minden szükséges szigorítást meglépnek, és bíznak abban, hogy a kieső forrásokat pályázati úton sikerül majd pótolniuk.
A szorongó önkormányzatok mellett persze akadnak olyanok is, amelyeknek nem okoz majd fejfájást a jövő évi költségvetés megalkotása. Ezek egyike Újbuda, amely az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre is hitelfelvétel és tényleges hiány nélkül fog működni. A tervezési hiányuk ugyanakkor a 30 milliárd forintos főösszegű költségvetésből egy 400 milliós, vagyis alig több mint egyszázalékos szeletet tesz majd ki. „Az elmúlt hat-hét évben 10-15 százalékos forrásnövekedést tudtunk realizálni, a jövő esztendőben azonban stagnálásra számítunk” – mutatott rá a 2010-es év egyik „gyengeségére” Molnár Gyula, Újbuda polgármestere. Elmondása szerint a növekedés elmaradásáért a normatívacsökkentés mellett az adó- és vagyonértékesítési bevételek idei szinten történő maradása is okolható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.