A legszegényebbeknek futja a legkevesebbre

Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések, és nagyon úgy néz ki, hogy éppen azok a települések nem lesznek képesek szoros védőhálót szőni, amelyeken a legtöbb a rászoruló.

A szociális támogatások forrását nagyrészt továbbra is az állam állja, kivéve azon a 261 településen, amely „jelentős mértékű”, vagyis 32 ezer forint/fő fölötti iparűzési adóbevétellel rendelkezik, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 35 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra.

A szociális törvény nem ad túl nagy mozgásteret a településeknek, kiköti például, hogy a havi rendszerességgel nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez idén is 28500 forint), továbbá, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani. Ezen felül az önkormányzatoknak – elvileg - lehetőségük van arra, hogy a helyiek szociális helyzetét figyelembe vevő támogatási rendszert dolgozzanak ki, célzott segítséget nyújtva az arra rászorulóknak.

Az ország egyik legszegényebb településének számító Tiszabőn azonban csak a legszükségesebbekre futja. Mint Székely Ágnes jegyző elmondta, a pénteki képviselőtestületi ülés elé terjesztendő javaslat szerint lakhatási támogatást és rendkívüli települési támogatást – temetési, krízis, esetit, illetve köztemetést – kérhetnek a jövőben a helyiek, akiknek a 90 százaléka számít rászorulónak. Az alapszintű védőháló is évi több mint 33 millió forintjába kerül a településnek, amelynek gyakorlatilag nincs saját bevétele, így majd pályáznia kell a forrásért. Hasonló a helyzet Tiszaburán, ahol az 1500 aktív korú lakosból 900 számít rászorulónak. Nagy Imre polgármester nem is kívánt nyilatkozni arról, hogyan fogják megoldani a segélyezést, de sejtette, hogy a kormány ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a települést, amely ahol tegnap lakossági fórumon tájékoztatták a helyieket a várható változásokról.

Ehhez képest Gödöllő kifejezetten kedvező helyzetben van, hiszen mindössze 4,5 százalékos a munkanélküliség, ám még itt is valamelyest vissza kellett fogni az eddigi komplex szociális támogatási rendszert – tudtuk meg a település polgármesterétől, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnökétől. Gémesi György rossz iránynak tartja, hogy a kormány arra kötelezi az önkormányzatokat, hipa-bevételeikből fedezzék szociális kiadásaikat. „Ezt az adót a helyben működő cégek fizetik be, akik joggal várják el, hogy befizetéseik fejében megfelelő infrastruktúra, szolgáltatások álljanak a rendelkezésükre” – fogalmazott.

Hajléktalanokat is érint

A Fővárosi Közgyűlés a szociális törvényre hivatkozva megszüntette a hajléktalanok ellátásáról szóló eddigi rendeleteit, annak ellenére, hogy az Indexnek a szaktárcánál azt mondták, semmi sem kötelezi Budapestet az eddigi segélyek eltörlésére. A közgyűlés az eddigi lakhatási és rendszeres segély helyett most a dolgozó otthontalanoknak 25 ezer forintos támogatást szavazott meg, bevezette a temetési segélyt, illetve a gyermekeseknek akrízistámogatást. Minderre összesen 70 millió forintos forrást szánnak a költségvetésben.