A működőképesség határán

Nemcsak kistelepülések, hanem egyre több nagyobb város is bajba került iskolái fenntartásával. Az önkormányzatok számára az jelenthet kiutat, ha átadják az oktatási intézményeket valamelyik egyháznak, hosszú távon azonban ez sem rendezné egyértelműen a problémákat.

Kiszivárgott oktatási törvényjavaslatban többek közt az áll, hogy a pedagógusok nem számíthatnak béremelésre, a tankötelezettség 16 éves korig szól, és 50 óra karitatív munkát kell végezni az érettségizőknek.

Nem képesek a kisvárosok és a falvak eltartani saját iskoláikat, ezért kell segíteni őket – ez volt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik legfőbb érve márciusban, amikor pályázatot indítottak a kistelepülési iskolák újraindításáért és életben tartásáért. Öszszesen 300 millió forintot osztanak szét, a jelentkezési határidőből pedig alig egy hét van hátra. Úgy tűnik azonban, nem csak a pályázatban említett, háromezer lakosúnál kisebb településeken van veszélyben az oktatás. Egyre több nagyobb város önkormányzata szembesül a problémával: nem képesek önerőből fenntartani néhány iskolájukat.

Gyorsan érkező mentőöv lehet ilyen esetben átadni az intézményeket valamelyik egyháznak. Ehhez a közoktatási törvény tavalyi módosítása adta meg a lehetőséget, s várhatóan a következő tanév elejétől sok helyen élni is fognak a lehetőséggel. A korábbi szabályozás külön terhet rótt ki azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adták át az oktatási feladatokat. Tavaly nyár óta azonban ha egy önkormányzat átadja az iskoláját valamelyik egyháznak, akkor az odakerülő kiegészítő támogatás a központi büdzsét terheli. A végeredmény borítékolható volt: egyre több iskola kerül egyházi kézbe. A pontos számok még nem ismertek, mivel sok helyen most folynak a tárgyalások, de annyi már biztos, hogy az idei mintegy 433-nál jóval több egyházi iskola fog működni szeptembertől.

Jó példa minderre a szolnoki Tiszaparti Gimnázium. Az intézmény hamarosan katolikus iskolaként működik tovább; a hivatalos indoklás szerint egy ilyen döntés nélkül be kellett volna zárni. Az eredeti terv összevonásról szólt, a Széchenyi Gimnáziumba integrálták volna az iskolát, ám így a tanárok egy részétől és a technikai dolgozóktól is meg kellett volna válni. A túlélést az egyház biztosítja, amelyek nem járnak rosszul a váltással: az iskolaépület az övék lett, s a támogatást is ők kapják.

Hasonló megállapodás született Hatvanban is: ott a Baross Gábor Általános Iskolát adja át működtetésre az önkormányzat az egyháznak. Az épület tulajdonjoga a városé marad, sőt, a város vállalta a működés feltételeinek a biztosítását is a helyi diákok számaránya szerint.
Ha azonban a város nem valamelyik egyháznak adná át az iskoláját, végső lehetőségként számíthat a megyei önkormányzat segítségére – már ha a megyének van pénze erre. Esztergomban például a zeneiskola, valamint a Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola fenntartását veszi át a megye, miután a város képtelen a további finanszírozásra. A nehézséget az okozhatja, hogy bár a feladatot kötelező átvenni, a megyei önkormányzat sincs jó anyagi helyzetben. Popovics György, a megyei önkormányzat elnöke elmondta: azt várják el Esztergomtól, hozzák olyan állapotba az intézményeket, hogy azokat gazdaságosan lehessen üzemeltetni.