Büntetés járna az adósságért
Súlyos retorziókat helyezhet az állam kilátásba azokkal az önkormányzatokkal szemben, amelyek túl nagy adósságállományt halmoznak fel – tudta meg a Világgazdaság. A kormány nem cáfolta névtelenséget kérő önkormányzati forrásunk információját: akár a képviselő-testület és a polgármester állásába is kerülhet, ha túl nagy az adósságállomány egy-egy településen.
A lehetséges következmények közt van a testület munkájának felfüggesztése és új választás kiírása, azonban meglepő módon ez még mindig az enyhébb büntetésnek számítana. Nem kizárt ugyanis az sem, hogy az adósságért felelős városvezetőket eltiltanák attól, hogy induljanak az előre hozott választáson.
Arról, hogy a példa nélküli módon szigorú szabályozás mekkora adósságszint elérésekor lépne életbe, információink szerint egyelőre nincs döntés. Az önkormányzatok pénzügyeit nem említik ebből a szempontból az új alkotmány tervezetében, ám forrásunk szerint akár az alaptörvény elfogadását követő hetekben vagy ősszel az Országgyűlés elé kerülhet a terv.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az önkormányzati törvény egyeztetés alatt áll; ez egyébként nem szerepel a kormány még a télen kiadott tavaszi törvényalkotási programjában. Helyet kapott viszont ebben a dokumentumban júniusi elfogadásra ütemezve egy nemzetgazdasági minisztériumi javaslat egy új közpénzügyi törvényről.
Fontos tudni, hogy az államadósság leküzdése a kormányzati politika kiemelt célja – válaszolta megkeresésünkre a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság. Hozzátették azt is: egyértelmű, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában szintén el kell érni az adósság csökkentését. A Belügyminisztérium annyit közölt, hogy az önkormányzati törvény módosításakor lehetnek változtatások, addig nem kommentálják az információt.
A javaslat elfogadása azonban sok kormánypárti politikust érinthet rosszul. A Progresszív Intézet tavalyi kutatása szerint a leginkább eladósodott nagyvárosok polgármesterei a Fidesz parlamenti padsoraiban is ott ülnek. Egy főre százezer forintnál nagyobb adósság jut például Debrecenben, ahol a Fidesz-alelnök Kósa Lajos a polgármester, a lista első két helyén pedig a Lázár János frakcióvezető által irányított Hódmezővásárhely és a Rogán Antal vezette V. kerület áll.
Látszatra szigorú az állami plafon
A kedden benyújtott alkotmánytervezet csak az állami gazdálkodásban határoz meg adósságplafont, ám itt már konkrét szám is van: az előző évi GDP 50 százaléka, azzal a kikötéssel, hogy az adósság semmiképp sem nőhet az egy évvel korábbihoz képest.Személyi felelősség itt nincs, s a látszólagos alkotmányos szigor is kikerülhető. Igaz, a plafon valóban keménynek tűnhet: ha ugyanis a két kikötésnek nem felel meg a költségvetés tervezete, akkor a Költségvetési Tanács nem adhatja meg az előzetes hozzájárulást a büdzséhez, a nélkül pedig az már nem lenne elfogadható. Ha pedig március 31-ig nincs költségvetés, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A szigor azonban csak látszólagos. Ha ugyanis a T. Ház akár az alkotmánysértést is felvállalva mégis elfogadja a büdzsét, akkor azt az elnök köteles aláírni, s legfeljebb az Alkotmánybíróság elé kerülhetne.
Bár elemzők szerint jó üzenete van az államadósság-plafon alkotmányos rögzítésének, valójában a 2008 óta hatályos, a költségvetési felelősségről szóló törvényben is az áll: az államadósság mértéke nem nőhet az előző évihez képest. Sőt, a jogszabály előírja, hogy a kamattételek nélküli, elsődleges egyenleg többletet mutasson.
Személyi felelősség itt nincs, s a látszólagos alkotmányos szigor is kikerülhető. Igaz, a plafon valóban keménynek tűnhet: ha ugyanis a két kikötésnek nem felel meg a költségvetés tervezete, akkor a Költségvetési Tanács nem adhatja meg az előzetes hozzájárulást a büdzséhez, a nélkül pedig az már nem lenne elfogadható. Ha pedig március 31-ig nincs költségvetés, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A szigor azonban csak látszólagos. Ha ugyanis a T. Ház akár az alkotmánysértést is felvállalva mégis elfogadja a büdzsét, akkor azt az elnök köteles aláírni, s legfeljebb az Alkotmánybíróság elé kerülhetne.
Bár elemzők szerint jó üzenete van az államadósság-plafon alkotmányos rögzítésének, valójában a 2008 óta hatályos, a költségvetési felelősségről szóló törvényben is az áll: az államadósság mértéke nem nőhet az előző évihez képest. Sőt, a jogszabály előírja, hogy a kamattételek nélküli, elsődleges egyenleg többletet mutasson. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.