Először az év elején járta a kórházakat, ennek eredményeként született meg a Semmelweis- terv, amely az alapja az intézményi struktúra átalakításának, a kórházak feladatváltásának és a megyehatárokon túlnyúló betegellátás átalakításának. Ám ezeket a változtatásokat csak központilag lehet levezényelni, amit igazol az is, hogy a korábbi években a tulajdonos önkormányzatok ellenállása miatt többször beletört már az egészségügy irányítóinak bicskája a kórházátalakításokba és -bezárásokba.
A kormányzati logika szerint azonban egyrészt luxus fönntartani három, egymástól 15-20 kilométeres távolságban lévő aktív kórházat, ráadásul a betegek kerülhetnek veszélybe, ha nem a legjobban felszerelt intézménybe és a legtöbb gyakorlattal rendelkező szakorvosok kezébe kerülnek. Ezek alapján logikusnak tűnik, ha a három kórház közül a legjobb minőséget nyújtó marad fönn, a másik kettő feladatot vált, például ott oldják meg az ápolásra, szociális ellátásra szorulók gondját. A tervek szerint 17-19 kórház vált funkciót, de az ott dolgozóknak az ígéretek szerint helyük lesz az ágazatban.
Komoly dilemmát okoz azonban az önkormányzati vagyon sorsa. Több önkormányzat invesztált százmilliókat kórházába, s most ingyen kellene átadnia az államnak. Ám az is tény, hogy a kormány döntése szerint az állam átvállalja a kórházak banki hitelállományát és a szállítói tartozásait is. Az előzőről egyelőre nincs pontos adat, az utóbbi 120 milliárd forint, ebből a januárban állami kézbe kerülő 45 intézményé 40-50 milliárd. Ezért is fogalmazott úgy Szócska Miklós, hogy ha tételesen elszámolnak az önkormányzatok az állammal, egyensúlyba kerül a mérleg. A 45 kórház között vannak a 12 fővárosi, a megyei, valamint az előző kormányzati ciklusban felszereltségük, elhelyezkedésük miatt súlypontinak minősített intézmények. A többi kórház 2013-tól kerül állami kézbe.
Ami a főigazgatók sorsát illeti: a törvényjavaslat szerint január 1-je és március 31-e között kell kötelezően elvégezni a pályáztatást. Szócska Miklós azt mondta, nem lesz boszorkányüldözés, de leváltásra számíthat például az a kórházigazgató, aki értesülvén az államosításról, 800 millió forintos kötelezettségvállalást tett. A pozíciójukat vesztő vezetők közalkalmazotti státusa a többi dolgozóéhoz hasonlóan megmarad.
Az államosítás mellett szólhat, hogy ezáltal optimalizálhatók a közbeszerzések. A 12 fővárosi kórház gyógyszerkiadása 16 milliárd forint évente, ennek tizede megtakarítható. Jelentős tétel a víz-, csatorna-, gáz-, elektromos- energia- és az élelmiszerbeszerzés. Ha ezeket egyetlen társaság vásárolja meg, sokmilliárdos árkedvezményt érhet el.
bizottság elnöke úgy látja: csupán technikai kérdés, hogy honnan fizetik a rokkantnyugdíjat. A kórházak államosításával pedig tisztul az önkormányzatok profilja. Úgy tudjuk: komoly csörte zajlik a fővárosi kormányhivatal vezetője és az egészségügyért felelős minisztérium között, hogy ki irányítsa a kórházakat. Vélhetően a minisztérium szakmai érve dönt, így a felügyelete alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet kapja meg a feladatot.
Nógrádi Tóth Erzsébet Komoly viták a tárca és a kormányhivatal között az irányításról Országvédelmi költségvetést nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, nincs ez másként az Egészségbiztosítási Alap jövő évi keretszámainál sem – mondta lapunknak Kovács József. Az egészségügyi
bizottság elnöke úgy látja: csupán technikai kérdés, hogy honnan fizetik a rokkantnyugdíjat. A kórházak államosításával pedig tisztul az önkormányzatok profilja. Úgy tudjuk: komoly csörte zajlik a fővárosi kormányhivatal vezetője és az egészségügyért felelős minisztérium között, hogy ki irányítsa a kórházakat. Vélhetően a minisztérium szakmai érve dönt, így a felügyelete alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet kapja meg a feladatot.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.