Hatékonyság vagy önállóság?

Nem született még döntés arról, lehet-e 2014 után is önálló polgármesteri hivatala a legkisebb településeknek, sem arról, rákényszerítenék-e a polgármestereket arra, hogy fizetés nélkül végezzék a munkájukat. Korábban kiszivárogtak ugyan olyan értesülések, hogy a hivatalt 2000 lakos alatt szüntetnék meg, a falvak első embereinek pedig ezerfős településméret alatt tennék kötelezővé a társadalmi munkát, de ezek az elképzelések még változhatnak.

Kormányközeli forrásokból úgy értesültünk: a fő dilemma az, fel merjék-e vállalni a politikai kockázatot, amelyet a kistelepülések önállóságának részleges felszámolása jelentene. Érthető a félelem, hiszen a Fidesz ellenzékből kritizálta az akkori kormányokat, amikor falusi posták vagy iskolák zártak be. Sokak szerint azonban akkor lehet hatékonyabb az önkormányzati rendszer, ha a legkisebb falvakban csak a minimálisan szükséges feladatokat látják el, és több hatáskört visznek át a 2013-tól felálló járásokhoz. Tállai András államtitkár a munkaanyag bemutatásán arról beszélt, hogy a jegyzői feladatok mintegy kétharmada kerülne át járási hatáskörbe.

A kistelepülések vezetői úgy tartják: nem a hivatal elvétele jelentené a legnagyobb problémát, sokkal inkább az, hogy a kormány nem tesz különbséget a különböző országrészek falvai közt. Wekler Ferenc, a mintegy 400 kistelepülést összefogó Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke a távirati irodának korábban azt panaszolta: az olyan vidékeken, ahol sok az aprófalu, főleg Nyugat- és Dél-Dunántúlon, egy 2000 lakosú hely már nagynak számít. Jókora távolságokat kellene megtenni az ügyintézésért a legközelebbi, 2000 főnél népesebb településig, s az sem biztos, hogy távolról jól látnák a helyi problémákat.

Fontosabb kérdés lehet az önálló polgármesteri hivatal léténél is, hogy hogyan oldják meg a kistelepülések finanszírozását. Az valószínűleg nem változik, hogy az állam feladatok teljesítésére osztja majd a pénzt, nem a települések mérete alapján. Nincs nagy vita arról sem, hogy az állam ossza-e a segélyeket az önkormányzatok helyett. Az viszont sokak tiltakozását váltotta ki, hogy a gazdagabb települések iparűzésiadó-bevételeinek egy részét átirányítanák a kistérség kevésbé fejlett helyeire. Információink szerint több városvezető jelezte: elveszne a motivációjuk, hogy fejlesszék a helyi ipart, ha a bevételekkel nem ők járnának jól.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mivel azt még nem döntötték el, hogy hogyan osztják el a feladatokat a járások és a kistérségek közt. Valószínűbb lett az elmúlt hetekben, hogy közel kétszáz járás lesz. A pontos számokról és határokról még nem döntöttek, az az ígéret ugyanakkor elhangzott, hogy nem térünk vissza az 1983 előtti rendhez, amikor 83 volt a járások száma. Kistérségből 175 van, és mivel ezek szinte mind egy-egy város köré épülnek, földrajzilag nehéz lesz úgy meghúzni a járáshatárokat, hogy a kettő ne essen egybe.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mivel azt még nem döntötték el, hogy hogyan osztják el a feladatokat a járások és a kistérségek közt. Valószínűbb lett az elmúlt hetekben, hogy közel kétszáz járás lesz. A pontos számokról és határokról még nem döntöttek, az az ígéret ugyanakkor elhangzott, hogy nem térünk vissza az 1983 előtti rendhez, amikor 83 volt a járások száma. Kistérségből 175 van, és mivel ezek szinte mind egy-egy város köré épülnek, földrajzilag nehéz lesz úgy meghúzni a járáshatárokat, hogy a kettő ne essen egybe.-->