Hiány? Kirúgás! Tarlós kemény kézzel bánna a fővárosi cégvezetőkkel
A főváros nem áll jót a tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyi kötelezettségeiért – fogalmaz meglepő szigorral a budapesti büdzsé tervezete. Ez azt jelentené, hogy nem csupán a két egymás utáni évben veszteséges önkormányzati cégek felső vezetése vesztené el automatikusan pozícióját, hanem azoké is, amelyek a veszteségei rendezéséhez költségvetési támogatást igényelnek. Az anyag külön kihangsúlyozza: mindez a hoszszú ideje súlyos veszteségeket termelő BKV-ra is vonatkozik abban az esetben, ha az állammal folytatott egyeztetések után a megrendelt szolgáltatások fedezetét a tulajdonos teljes körűen biztosítja.
Nem bánna a városvezetés kesztyűs kézzel azokkal a fővárosi költségvetési szervekkel sem, amelyek hatvan napon túli tartozásállományt halmoznak fel. Ezeknél a vezetőt szintén fel kellene menteni, ezzel egy időben pedig önkormányzati biztost kinevezni. Ha tartós az adósságállomány, akkor két választási lehetőség van: vagy megszüntetik a szervet, vagy más költségvetési szervbe integrálják.
Ha év közben szabad működési többletbevételt találnak, akkor azt tartalékba kell helyezni egészen addig, amíg nem mutatja ki egy kockázatelemzés, hogy a likviditás veszélyeztetése nélkül felszabadítható.
Ugyanígy kell tenni akkor, ha a 2010-es elszámolásnál lenne szabad pénzmaradvány. Ha így többletforrás állna elő, akkor azt elsősorban annak a 1,5 százalékos elvonásnak a visszapótlására kellene fordítani, amivel a működési célú felügyeleti támogatás lett szegényebb.
A költségvetés egyéb területeken is szigorú lesz.
A 161 milliárdos deficit lefaragására azonban a bevételi oldalon kevés lehetőséget talált a városvezetés. Az államtól a tervek szerint a 2010-es támogatásnál 4 százalékkal többet kap Budapest, vagyis az inflációs tervek szerint reálértékben minimálisan többől lehet gazdálkodni, mint tavaly. Nagyobb bevételt a zöldadó jelentene, ha a kormány erre az igényre rábólintana. Nem elrendezett az sem, hogy kompenzálnák azt, hogy tizenegy kerület úgy döntött, önállóan szedik be az idegenforgalmi adót. Így nem marad más, mint a kiadási oldal visszafogása.
Ám ez sem valósul meg teljes mértékben. Sőt, a működési kiadások kétmilliárd forinttal még nőnének is 2010-hez képest. Igaz, a területek többségében valóban spórolás kezdődik. Ennél is különösebb az, hogy nyolcmilliárd forint fölé nő, vagyis közel megduplázódik a tartalékkeret, az idei hitelfelvétel pedig közel másfélszerese lenne annak, amit az első koncepcióban elfogadtak, sőt, még a 2010-es szintet is jócskán meghaladja.
Megmenthetik a BKV-t
Az állam 19 milliárd forinttal segíti ki a BKV-t – mondta Tarlós István egy televíziós interjúban. Ez az összeg 11 milliárddal kevesebb a közlekedési cég 2011-es hiányánál. A főpolgármester szerint még arra lenne szükség, hogy az állam jövőre vegyen részt a BKV adósságállományának szanálásában, ha ez megtörténne, akkor lehetne kimondani, hogy a társaság helyzete megoldódott.A főváros azonban nem csekély árat fizet a gyorssegélyért. Két ingatlant, az Operaház és a Műcsarnok mögötti területet adná át az államnak, valamint tervben van a Trafó átadása is. Igaz, ezeknek az együttes értéke nem éri el a 19 milliárdot. Azt is felvállalták, hogy szigorú költségvetést készítenek a közlekedési társaságnál.
A főváros azonban nem csekély árat fizet a gyorssegélyért. Két ingatlant, az Operaház és a Műcsarnok mögötti területet adná át az államnak, valamint tervben van a Trafó átadása is. Igaz, ezeknek az együttes értéke nem éri el a 19 milliárdot. Azt is felvállalták, hogy szigorú költségvetést készítenek a közlekedési társaságnál. -->
