BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Húszmilliárd forint hiányzik

Közel húszmilliárd forintot nem kaptak még meg a bajban lévő önkormányzatok abból a segítségből, amelyet a kormány az év elején ígért. A már átutalt 11,6 milliárdból szinte mindenhova jutott valamennyi – kérdés azonban, nem túl kevés-e.

Negyvenegyezer forint. Ebből az összegből – alig több, mint a minimálbér feléből – egy családnak sem könnyű megélni, nemhogy egy teljes falunak. Pedig pontosan ekkora állami segítséget kapott a Békés megyei Újszalonta abból a keretből, amelyet márciusban ígért a kormány a legnagyobb bajba került településeknek. A határ menti falu esete nem egyedülálló. A kormány 31 milliárd forint kiegészítő gyorssegélyt ígért az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, azaz önhikis önkormányzatoknak – ebből eddig 11,6 milliárd érkezett meg.

A támogatások kiutalása még fél éven át is húzódhat: az aktuális tervek szerint legkésőbb december 10-ig döntenek ezekről az összegekről. Ezután azonban még szükség lesz egy átfutási időre, hogy a bürokrácia kezelje a pályázatokat. Hogy ez pontosan mennyi idő lesz, azt nem lehet előre tudni, sokatmondó mindenesetre, hogy amikor áprilisban megkérdeztük az első részletek sorsáról a Belügyminisztériumot, azt a választ kaptuk, hogy néhány héten belül utalnak, s végül csak a nyáron érkeztek az első összegek a települések számlájára.

A kormány azt az utat választotta, hogy szinte minden helyre, az 1274 pályázó közül 1182-nek küldött több-kevesebb támogatást – gyakran meglepően keveset is. 118 olyan település volt, amely eddig egymillió forintnál kevesebbet kapott, s 879 helyen maradt tízmillió alatti az összeg. Márpedig a legtöbb helyen enynyiből a költségvetés lyukait sem lehet betömni. Információink szerint a legtöbb településen a legalább részleges adósságrendezésre, valamint az önkormányzati alkalmazottak fizetésére tervezik költeni, amit kaptak.

Újdonság az eddigi támogatásokkal szemben, hogy ezúttal nem csak kistelepülések folyamodtak segélyért. A legtöbb pénzt, 378 millió forintot épp a harmadik legnagyobb magyar város, Miskolc kapta. De a támogatási lista élén található pél-dául Kiskunfélegyháza, Salgótarján, Balassagyarmat és Mátészalka is. Már ez a rövid felsorolás is mutatja a földrajzi tendenciákat, a teljes lista pedig tökéletesen megerősíti a tényt: Kelet-Magyarország, különösen az északkeleti megyék, veszélyes lemaradásban vannak.

Szintén nem volt megszokott eddig, hogy a megyei önkormányzatok is pályázhattak, igaz, nekik a településekkel ellentétben vissza is kell fizetni, amit most kapnak. Éltek is ezzel a lehetőséggel: a tizenkilenc megye közül tíz kért és kapott is támogatást. Az önkormányzati világot jól ismerő forrásunk szerint több helyen ez már a végső mentsvárat jelentette ahhoz, hogy ne kerüljenek Heves megyéhez hasonlóan csődbe. Ám a menedék még így is csak ideiglenes, s most a készülő önkormányzati törvényre várnak, hogy az enyhítse a megyék terheit. Addig is vagy Pest megye útját választják, s megszabadulnak minden nem kötelező feladatuktól, hogy elkerüljék a csődöt, vagy Heves csődgazdálkodásához hasonlóan több intézményt is megtartanak, s bíznak az új törvényben. A legfontosabb kérdés – ki lesz a következő dominó? – azonban megyei forrásunk szerint sem változott.

Politikai támogatások?

Több helyről, elsősorban azokról a településekről, amelyek kevés támogatást kaptak, elhangzott a vád: megéri jóban lenni a kormánnyal az állami segítségnyújtáshoz. Ez azonban pusztán a számadatok alapján nem igazolható.

A kiutalt gyorssegélyek nagysága néhány kivételtől eltekintve körülbelül arányban van a település költségvetési hiányával vagy adósságszolgálatával. A megyék támogatásánál már látszik a lobbierő (pártosságról itt fölösleges lenne beszélni, lévén mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű): messze a legnagyobb összegeket Pest, Borsod és Somogy kapta – épp az a három, amely a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét és két társelnökét adja.



A kiutalt gyorssegélyek nagysága néhány kivételtől eltekintve körülbelül arányban van a település költségvetési hiányával vagy adósságszolgálatával. A megyék támogatásánál már látszik a lobbierő (pártosságról itt fölösleges lenne beszélni, lévén mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű): messze a legnagyobb összegeket Pest, Borsod és Somogy kapta – épp az a három, amely a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét és két társelnökét adja. A segély ütemezése - március: a Belügyminisztérium meghirdeti az önhikis pályázatot 31 milliárd forintra

- április: beérkeznek a pályázatok, Pest és Somogy megye 131, valamint 112 millió forint soron kívüli támogatást kap

- június: négy megye (Pest, Somogy, Veszprém, Fejér) kap 103–185 millió támogatást soron kívül

- július: a támogatások első részletét kiosztják, 1182 település kap öszszesen 11,6 milliárd forint vissza nem térítendő, tíz megyei önkormányzat pedig összesen 1,6 milliárdos viszszatérítendő támogatást

- december: a jelenlegi tervek szerint legkésőbb eddig döntenek a hátramaradt összegről

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.