Informatikai problémák húzhatják keresztül a kormány terveit

A kormány még vizsgálja, hogyan lehetne a lehető legbiztonságosabban kezelni az önkormányzatok pénzeszközeit – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaság azon érdeklődésére, mikor terjesztik a parlament elé azt a törvényjavaslatot, amely kötelezné az önkormányzatokat, hogy a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezessék folyószámláikat. A tárca válasza megerősíteni látszik a Világgazdaság azon értesülését, miszerint január 1-jén aligha kerülnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól a kincstárhoz, noha azt a Napi.hu birtokába november elején került kormányzati dokumentumok megvalósíthatónak tartották.

A nagy horderejű váltást Orbán Viktor március végén helyezte kilátásba, miután a tavaszi brókerbotrányok megmutatták, a magántulajdonban lévő pénzügyi szolgáltatók bajba kerülése mennyire nehéz helyzetbe hozta az ott számlát vezető helyhatóságokat, számláik zárolása miatt nem tudták kifizetni a munkabéreket, szociális támogatásokat, súlyos zavarokat okozva ezzel az adott településen. Az utóbbi hetekben kiszivárgott tervek szerint a helyhatóságok a megtakarításaikat kizárólag állampapírba tehetnék, bankhitelt viszont továbbra is felvehetnének, ám csak a kormány engedélyével. Az önkormányzati adóbevételeket a számlavezető MÁK időarányosan, havi bontásban megelőlegezné, és átvezetné a helyhatóságok számlájára. Ezzel áthidalva, hogy miközben bevételeik – mindenekelőtt a tavaly több mint 700 milliárd forintra rúgó helyi adók – az év folyamán egyenetlenül folynak be, addig a működési kiadásaikat folyamatosan kell állniuk.

Csakhogy az önkormányzati számlák átvételének informatikai háttére finoman szólva sem biztosított, a nyár elején maga Dancsó József MÁK-elnök ismerte el, hogy e téren legalább tízéves lemaradásban vannak. „A kincstár a pénzforgalmi szolgáltatásait és rendszereit a jogszabályváltozások okán és az ügyféligényekre is tekintettel folyamatosan fejleszti, a jelenlegi pénzforgalmi szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében folyamatban van az új Kincstári Számlavezető Rendszer fejlesztése” – válaszolta most a MÁK a Világgazdaságnak. Ennek során megújulhat, átalakulhat a kincstár illetmény-számfejtési rendszere, ahhoz a központi költségvetési intézmények mellett az alkotmányos fejezeteknek, jelesül az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak, az Országgyűlés Hivatalának, a köztársasági elnök hivatalának is csatlakozniuk kell. Ám figyelmeztető, hogy lapunk értesülései szerint még a napokban is voltak fennakadások az illetmények számfejtésében, s ennek akár személyi következményei is lehetnek.

A helyhatóságok egyébként jelenleg is vezethetik számláikat a kincstárnál, a megyei önkormányzatok számára pedig ez már most is kötelező. Több tízezer milliárd forint, a teljes magyar pénzforgalomnak nagyjából az egynegyede bonyolódik a MÁK-on keresztül.

Előnyös üzlettől fosztaná meg az önkormányzati betétcsapok elzárása a bankokat, miután a lakosságinál valamivel magasabb betéti marzsot kasszíroznak azon, hogy a helyhatóságok betéteik kétharmadát nem kötik le, éven túli betétük pedig alig van. A legtöbbet a hazai önkormányzatok több mint felének, 1700-nak a számláját vezető OTP Bank veszíthet, a szeptember végén nála szunnyadó mintegy 439 milliárd forint a 4466 milliárd forintos betétállományának közel tizede. Ugyanakkor a 2419 milliárdos hitelállományának csak kevesebb mint 1 százalékával, 20 milliárddal tartoztak az önkormányzatok, szemben a 2014. szeptember végi 77 milliárddal. E visszaesés annak tudható be, hogy az állam előtörlesztette a helyhatóságok hiteleit.

E piac másik nagy hazai szereplőjéről, a Raiffeisen Bankról csak annyi tudható, hogy önkormányzatoknak és költségvetési szerveknek nyújtott hiteleinek könyv szerinti értéke 2014 végén bruttó 170 milliárd forint volt, de minden bizonnyal ez is jócskán apadhatott az állami hitelátvállalások miatt. A szövetkezeti hitelintézetek (főleg takarékszövetkezetek) betétállományát pedig a Magyar Nemzeti Bank csak néhány tízmilliárd forintra teszi.