BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismét a településeken a sor

Az önkormányzatok többsége örül, hogy visszakapták a helyi iparűzési adó beszedésének a jogát

A települések döntő többsége örül, a vállalatoknak bizonyos értelemben jó, más szempontból nem, hogy a parlament hétfői döntése nyomán a második fél évtől az APEH helyett ismét az önkormányzatok szedik be a helyi iparűzési adót (hipa). Az előző Országgyűlés korábban azért testálta ezt a jogot az állami adóhatóságra, mert szerinte gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, eredményesebb lesz az adóbehajtás, ha azt nem az egyébként is túlterhelt és kevesebb szakmai ismeretekkel rendelkező önkormányzati dolgozókra, hanem a professzionális szinten ezzel foglalkozó szervezetre bízzák. Sőt, azzal is érveltek az akkori kormánypártiak, hogy a hatékonyabb módszerek miatt több pénz is folyhat be a városok, falvak kasszájába.

A mostani változtatást azzal indokolták a törvénymódosító javaslat előterjesztői – Kósa Lajos debreceni és Zombor Gábor kecskeméti polgármesterek –, hogy (amellett, hogy a korábbi módszer sértette az önkormányzatiság alapjogait) „az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagy mennyiségű feladatot lát el, hogy ha a hipával kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A bevételcsökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem érdekelt a tervezett helyi adóbevételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik.” Ugyanakkor a fideszes képviselők is tudják, vannak olyan települések, ahol személyi és tárgyi feltételek híján nem képesek hatékonyan beszedni az adókat. Így számukra a törvény lehetőséget ad arra, hogy szerződés alapján a helyi adókban és a gépjárműadóban nyilvántartott hátralékok behajtását az állami adóhatóságra ruházzák át.

Katona Tamás azonban elhibázottnak tartja a módosítást, szerinte a települések számára is kedvezőtlen a döntés. Az egykori pénzügyi államtitkár azzal is érvelt egy interjúban, hogy az APEH átvállalta tőlük a behajtás kockázatát, tehát a bevallások alapján akkor is átutalta volna az összegeket, ha a cégek nem fizetik be a pénzt.

Az önkormányzatok többségének azonban mégsem tetszett a régi megoldás. Az érdekszövetségek májusban – a kormánnyal szemben támasztott 12 pontból álló követeléscsomag egyik elemeként – kérték is az eredeti állapot helyreállítását. Többek között azzal érveltek, ez a rendszer rugalmasabb és hatékonyabb, hiszen az önkormányzatok közvetlen kapcsolatban vannak a vállalkozásokkal, jobban ismerik a lehetőségeiket, könnyebben szót értenek velük, egyszerűbb tárgyalni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke ezt kiegészítette azzal, hogy az az akkori kormányzati érv, miszerint létszámot tudnak megtakarítani a települések, nem volt helytálló. Hiszen továbbra is nekik kell beszedni a többi, például a kommunális, az építmény-, az idegenforgalmi és a gépjárműadót, így mindenképp fenn kell tartaniuk az adóapparátusukat, ezért ő örül a parlament hétfői döntésének. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint az érdekszövetségek egy része politikai okokból kérte, hogy az önkormányzatok újra megkapják a jogot a beszedésre. A TÖOSZ-nak viszont az volt a legfőbb érve, hogy az APEH bevonása korlátozza az önkormányzatok adóügyi rendeletalkotási jogát, például az időlegesen bajba került cégekkel szemben nem járhatnak el méltányosan, nem adhatnak részletfizetést.

Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke viszont úgy véli, a falvakban nincs kellő szakértelmű apparátus a hipa beszedésére, ellenőrzésére, s csak azokkal az információkkal rendelkeznek, amelyeket a cégek átadnak, ezek viszont nem mindig helytállók. Ezért nem ért egyet az Országgyűlés döntésével. S abban bízik, a kisebb önkormányzatok kapnak lehetőséget arra, hogy mégis igénybe vegyék az APEH segítségét.

Zara László, az adókamara elnöke szerint az állami adóhatóság bevonása leegyszerűsítette a cégek dolgát, hiszen a több telephellyel rendelkező vállalkozásoknak csak egy helyre és azonos tartalmú dokumentumon kellett benyújtani a bevallást. Most ez a helyzet megváltozik, ezért az adószakértő kötelezővé tenné az önkormányzatok számára, hogy elektronikus úton lehessen benyújtani hozzájuk a bevallást, vagy legalább ilyen módon kitölteni a papírokat. Ez ugyanis nagyban megkönnyítené a vállalkozások dolgát.

A változás egyik fontos eleme, hogy az önkormányzatoknak a jelenleginél szélesebb jogalkotási jogkörük lesz. Így többek között arra is lehetőségük nyílik, hogy az adózó számára kedvezőbben határozzák meg az adófizetés esedékességét – erre már Veszprémi István, a Deloitte adópartnere hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a helyi adóhatóságok a jövőben is megkereshetik az állami adóhivatalt a legalább tízezer forintos tartozás behajtásának elvégzésére.

Több vagy kevesebb bevétel

Az önkormányzatok egyik legfontosabb érve, hogy több pénzhez jutnak, ha maguk szedik be a hipát. Erre azt hozzák fel példaként, hogy néhány évvel ezelőttig, amikor még a megyei önkormányzatok hajtották be az illetékeket, nagyobb volt a bevételük, mint most, amikor ez már az állami adóhatóság feladata. Ez persze nem feltétlenül mérvadó, hiszen az elmúlt esztendők válsága nyomán jelentősen lecsökkentek azok a forgalmi ügyletek, amelyek révén illetékbevétel keletkezett.

A régebbi, most módosított törvény nyomán pedig az APEH még nem folytatott érdemi munkát, így eldönthetetlen a kérdés, ki tud több pénzt beszedni a cégektől: a települések vagy az állami adóhatóság.

A régebbi, most módosított törvény nyomán pedig az APEH még nem folytatott érdemi munkát, így eldönthetetlen a kérdés, ki tud több pénzt beszedni a cégektől: a települések vagy az állami adóhatóság.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.