Ketyegő bombák lehetnek az önkormányzati cégek

„Az új önkormányzati támogatási rendszer jól össze van rakva, de állandó monitoring és új könyvelési, eredményszemléletű rendszerre lesz szükség" – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Világgazdaság konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. Szerinte vállalati szemléletű menedzselés lesz szükséges. Következő években is fenn kell tartani a támogatási részt, akiket nem konszolidáltak, legalább 50 milliárdot kellene erre fordítani. Szerkezetátalakítási tartaléknak két-három körösnek kell majd maradnia – vélekedett Schmidt Jenő.

a TÖOSZ elnöke szerint sokkal jobb a helyzet, mint korábban az önkormányzatoknál. A korábbi működési költségeiket visszapótolta az állam, durván a 700 milliárddal az adósságkonszolidáció révén. „Több adósságkonszolidációra nincs szükség" – hangoztatta Schmidt. A jelenleg még fennmaradó 456 milliárd forintnak az éves kötelezettsége 40-50 milliárd, ami főleg a jelentős adóbevétellel bíró településeket érinti, nem kell ezt a tételt szerinte a teljes adófizetői körre visszavetíteni, maguknak kellene kigazdálkodniuk.
 
Az új finanszírozásban, elegendőek a fékek a további eladósodottságok elkerülésére. Az éven belüli hitelek visszafizetésénél probléma lehet, hogy szeptember 15. után kevés településnél folyik be helyi adó.
 
A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a következő évi költségvetésben nincs működési többlet. Pozitívum, hogy a béremeléseket követi a büdzsé. Fejlesztési többlet van a büdzsében, a 10 milliárdos pluszt minél előbb ki kellene írnia a kormányzatnak a településeknek. A plusz keret mintegy 40 milliárd forint lesz jövőre.
 
1700 milliárdot költenek az önkormányzatok működésre, ha levonjuk az a 350 milliárdot jelentő egyes bevételeket, akkor marad egy 1350 milliárdos tétel. A települések a működésre kapnak mintegy 200 milliárd forintot, és ha még a 700 milliárdos adósságkonszolidációt levonjuk, akkor marad 450 milliárd a feladatokra. A saját adóbevétel ennek a duplája az önkormányzati szektorban, de ez főleg kevés nagytelepülést érint, a kistelepüléseket nem, mivel nagy részüknek nincs semmilyen adóbevétele. 
 
Hivataloknál a létszám-finanszírozásban lehetnek gondok, attól függően, milyen feladatai vannak, de a 4,5 millió forint elég lehet egy főre jutva egy évre egy településen.
 
Schmidt Jenő hangsúlyozta, hogy az általános iskoláknál nincs megoldva a 3000 fő feletti településeknél a bejáró gyerekek finanszírozására, s ezt saját bevételeikből kell finanszírozni az önkomrányatoknak. Ez mintegy 400 települést érint, főnként a kisvárosokat. A gyermekétkeztetésben csak az 50 és 100 százalékban támogatott gyermekek támogatása elég, mivel a nem támogatott gyermekek étkeztetése igen jelentős forrásokat von el a településeknél. A térítési díjak ugyanis csak a nyersanyagköltségekre elegendőek, az árat mintegy 60 százalékban kitevő rezsiore már nem. A kedvezményt nem kapó gyermekek étkezését is az ökormányzatnak kell állni. 
 
A TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy a bölcsődéknél nem elég a forrás, 486 ezer forint helyett 1-1,2 millió forint lenne szükséges. Központi orvosi ügyelet ellátása az 5000 fő alatti településeknél nagy gond, az OEP finanszírozási rendszerét át kellene alakítani.
 
Schmidt Jenő szerint az önkormányzati cégek tekintetében felmérésre lesz szükség. Az önkormányzatok kezességvállalása ott van az önkormányzati cégek mögött, ami ketyegő bomba.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a Világgazdaság konferenciáján azt mondta, hogy a hiány szót a központi feladatfinanszírozásban is el kellene felejteni, nemcsak az önkormányzatok gazdálkodásánál. Ápolási díj, lakcímnyilvántartás, csak néhány feladat került a járásokhoz, jóval több náluk maradt, csak 10 százalék került a járási hivatalokhoz. A támogatás ennél jelentősebben csökkent.
 
Szabó Gellért szerint a központi támogatási rendszer jóval áttekinthetőbb lett. 2010 körül 286 normatíva volt még az önkormányzatoknak, ez szerencsére jelentősen egyszerűsödött. A falvaknak 2000 fő alatt, a szegény településeknek két tétel van a büdzsében, nem akarja ezt negligálni, de ez csak 1-2 millió forint plusz bevételt jelent a kistelepülésnek. A hivatalok fenntartásában diszkriminálják azokat a településeket, amelyek ketten összeállva látnak el hivatalt, mivel a legalább 3 település közös hivatalánál emelkedik jelentősen az összeg.
 
„Javul a kistelepüléseknek a központi támogatás emelése, a nagyvárosok megtartják a korábbi támogatásokat" – mondta a Magyar Faluszövetség elnöke. Szerinte sem bűn, ha valaki eladósodott, ha vissza tudja fizetni. Települése, Szentkirály egyike azon 1149 településnek, amely nem vett fel hitelt soha. Akinek nem lett része a hitelkonszolidációban ugyanannyit tettek a fejlesztésekért, mint akik hiteleket vettek fel, de ők racionálisan gazdálkodtak. Szerinte nincs jó és rossz költségvetés, vagy önkormányzati rendszer. Korábban is mindent megtettek a településekért.

Kovács Róbert, Helyi Obszervatórium igazgatója azt mondta, a folyamatosan áthárított költségvetési konszolidáció miatt nagyon rossz volt a hangulat. Sok feladat volt kevés forrással. Sok településen a pénzek 50 százalékát például elvitték az oktatási feladatok – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a tehermentesítés ezért nagyon fontos volt.

2013-as büdzsé nagyon erősen megkötötte az önkormányzatok kezét Kovács róbert szerint. Nem jelentette azt, hogy a tényleges költségeket finanszíRozták, megmaradt a normatív elv tulajdonképpen. A korábbiakkal ellentétben azonban kötelezőek lettek a felhasználások, arra lehetett csak költeni, amire pénzt adtak. A Helyi Obszervatórium igazgatója úgy vélte, hogy a jövő évi büdzsében az önkormányzatok támogatása első nézetre mintegy 10 százalékkal növekszik.