Kié lesz a parkolódíj Budapesten?
Újabb állomásához érkezett a Budapest vezetése és a kerületek közötti csörte azzal, ahogy hétfőn a Fővárosi Közgyűlés átalakította a parkolási rendszert. Az egyelőre nem dőlt el egyértelműen, melyik félhez juthat több forrás, de annyi biztos: a főváros vezetői erőteljes központosításba fogtak.
A Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft. jogkörét tovább szűkítik, a későbbiekben egyedül a behajtási feladatokat hagyják meg a cégnek, amely tavaly év végéig a fővárosi tulajdonú utak minden parkolási ügyét intézte. A BÖP következő taggyűlésén az önkormányzat képviselője javasolni fogja a cég szétválását. Ezzel létrejönne a Fővárosi Eszközkezelő Kft., amelyben 100 százalékos tulajdonos a főváros, az eddig is több tulajdonos – a főváros, a IX. és a XIII. kerület – kezében lévő BÖP pedig jelentősen megcsonkított hatáskörrel működne tovább.
A rossz anyagi helyzetű városnak a tervek szerint évi 600 millió forintot hozhat az, hogy januártól a BÖP helyett a tisztán budapesti tulajdonú Parking Kft.-hez tartoznak a fővárosi tulajdonú utak, vagyis nem kell osztozni a bevételeken. A legforgalmasabb központi, illetve bevezető utakon található közel 2500 parkolóhely fenntartása mintegy 500 millió forintba kerül évente, vagyis ha a jelenlegi parkolódíjaknak és büntetéseknek csak a fele folyna be (a Parking Kft. adatai szerint 1,1 milliárdot várnak), akkor is megérné fenntartani a rendszert.
Ez azonban csak a legfontosabb utakat érinti, több parkolóhely maradt egyéb cégek üzemeltetésében. Miután a parlamentben fél éve Rogán Antal V. kerületi és Kósa Lajos debreceni polgármester javaslatára rábólintottak arra, hogy a nem fővárosi tulajdonú utak menti parkolás a kerületi önkormányzatokhoz tartozzon, ezen a ponton nem tud továbblépni a főváros. Hogy növeljék a központi bevételeket, ahhoz a legjobb út a tömegközlekedés előtérbe helyezése. Valószínűleg ez is a fontosabb okok egyike abban a vitában, amely Budapest és a II. kerület vezetése között alakult ki a fonódó villamosok ügyében.
Egyértelmű, hogy a projekt megvalósulása a főváros anyagi pozícióját erősítené, hiszen így a BKV-hoz és a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) folyna be nagyobb bevétel. A II. kerület forgatókönyvének legnagyobb nyertese viszont az ottani parkolást üzemeltető Centrum Parkoló Zrt. lenne. Az a terület ugyanis, ahol a villamosvonalak összekapcsolását tervezik, a Margit híd budai hídfője mellett, épp a parkolási zóna határán fekszik.
Központosul a tömegközlekedés
A Budapesti Közlekedési Központot erősíti két hétfői rendelkezés. Végelszámolás indulhat az elővárosi közlekedést is működtető Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Zrt. ellen, a BKK pedig már jelezte, hogy át tudja venni azokat a feladatokat, amelyeket a főváros és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződése nem fedett le. Emellett átkerülnek a BKK-hoz az olyan nagyobb közlekedési projektek is, mint a Budapest szíve program, a buszsáv- és kerékpárút-építések vagy az1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása.
1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása. -->
