Lazább szabályokat kérnek

Ütközhet a kormány és a települések álláspontja, de ideiglenesen egy fokkal könnyebb helyzetbe kerülhetnek a csődközelben lévő helységek. Az adósságrendezési eljárásról szóló törvényt ugyanis úgy változtatnák meg kormánypárti polgármesterek, hogy több lehetőséget hagynak a vagyonfelosztás elkerülésére, s az adósság rendezése alatt is több hatáskör marad az önkormányzatnál.

Sztojcsev Iván

2011.06.06, 05:00

Nem akárki, a Fidesz egyik vezető embere, Kósa Lajos debreceni polgármester Habis László egri polgármesterrel közösen nyújtotta be azt a módosítót pénteken az Országgyűlésnek, amely jelentősen megnövelné a nehéz helyzetű önkormányzatok mozgásterét. Az eljárás fő vonala maradna a régi: ha fizetésképtelenséget jelent egy város, pénzügyi gondnokot rendelnek ki, összegyűjtik a hitelezők igényeit, megpróbálják rendezni és válságköltségvetést összeállítani. Ha ez nem jár sikerrel, felosztják a város vagyonát a hitelezők között. Ám a részletek komoly változásokat hozhatnak.

Eddig az adósságrendezés ideje alatt nem alapíthattak az önkormányzatok semmilyen gazdálkodó szervezetet, nem is vásárolhattak tulajdonjogot ilyenben, de ezek után már megtehetik, feltéve, hogy az szerepel a reorganizációs tervben. Sőt, a terv szerint még személyi juttatásokat is ki lehetne fizetni az adósságrendezés alatt. Egy hónappal több idő maradna válságköltségvetést készíteni: nem 60, hanem 90 napot lehet várni vele a rendezés megindulása után.

Kibővülne az a vagyoni kör, amelyet nem lehet bevonni az eljárásba. Jelenleg csupán az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások és más helyiségek élveznek védettséget. A javaslat viszont már pénzeszközöket is bevonna ebbe a körbe, az önkormányzati társulások, illetve a kisebbségi önkormányzatok teljes vagyonából és a fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrészéből sem vehetnének el az adósság törlesztésére. Nem lehetne elvonni pénzt a kultúrától, könyvtáraktól, közművelődési feladatoktól, sőt, a megyei önkormányzatoknál semmilyen olyan területről, amelyet állami normatívával finanszíroznak.

A kormány egyelőre nem nyilatkozott arról, támogatja-e a tervet, mindenesetre tény, az elképzelések szembemennek azzal, amit Tállai András belügyminisztériumi államtitkár az új önkormányzati törvény koncepciójában bemutatott. Alig pár hete Tállai arról beszélt: a kormány szigorúbb törvényt akar csőd esetére, az adósságrendezés első részében maradna némi döntési jogkör az önkormányzatoknál, utána viszont – a cégfelszámoláshoz hasonlóan – minden gazdálkodási jogot elvennének tőlük.

Akire vonatkozna, s akire nem

Ha elfogadják a javaslatot, akkor több, már futó eljárásra is az új szabályokat kellene alkalmazni. Azok mentesülnek csak, ahol a pénzügyi gondnok jelentését már elfogadta a bíróság. Vagyis Esztergom adósságrendezése még a mostani szabályok szerint menne tovább, Heves megyében azonban már az új rendelkezések lennének érvényben. Ez a két legnagyobb, csődközelbe került önkormányzat.

Ám az esztergomihoz hasonló helyzetekre is választ adna a tervezet. Kötelezővé tenné, hogy a polgármester fogadtassa el az adósságrendezési tervét a testülettel; ha a város vezetője e nélkül kérné az eljárás megindítását, a bíróságnak vizsgálat nélkül el kellene utasítania. Vagyis a testület lenne erősebb – ha a felek kölcsönösen blokkolják egymás munkáját, nincs megoldás.

Esztergomban egyébként tovább zajlanak a dolgok: a város aljegyzője pénteken lemondott. Így – mivel a jegyző egészségi állapotára hivatkozva hónapok óta nem dolgozik – nincs, aki vezesse a közgyűlést.