Minden forintnak örülnek

Legalább 1,4 milliárd forintra pályázhatnak az idén a működésképtelen helyi önkormányzatok. Ez a keretösszeg – ahhoz képest, hogy ebben az évben mintegy 80 milliárd forinttal csökkent a települések, megyék állami támogatása – viszonylag alacsony, de az év folyamán átcsoportosítással megemelhető, ha találnak pénzt az állami költségvetésben. A kérelmeket év közben folyamatosan lehet beküldeni, a szaktárca vezetője – az előre nem látható, soron kívüli esetek kivételével – három alkalommal dönt: május 10-én, szeptember 10-én, illetve november 15-én.

Persze nem ez az egyetlen pénzszerzési lehetőség, de ez váltja ki a legtöbb vitát. Míg ugyanis például az önhikis (önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések kiegészítő támogatása) pályázatok objektív és szigorú kritériumrendszer alapján dőlnek el, addig ennél a – hivatalos szóhasználattal „egyéb” – támogatásnál jóval nagyobb a miniszter mérlegelési jogköre.

Balassagyarmat város, ezért elvileg jobb pénzügyi helyzetben kellene lennie, mint a települések többségének, mégis a legrászorultabb önkormányzatok közé tartozik. Ennek az az oka, hogy mindössze 16 és fél ezren laknak itt, ennek ellenére rengeteg pénzt kell működésre költeniük, hiszen az oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézményeik a fél megye lakosságát is kiszolgálják – mondta el a Világgazdaságnak Csach Gábor alpolgármester. A helyzetet jól jelzi, hogy hatalmas a város költségvetési főöszszege – mintegy tízmilliárd forint –, s az idén például 875 milliós működési, illetve 201 milliós fejlesztési hiánnyal kalkuláltak.

Ezért indulni fognak ezen a pályázaton is, bár túl sok bevételre nem számítanak, hiszen az elmúlt években is csak 10-20 millió forintot kaptak – mondja Csach Gábor. Ennek az az egyik oka, hogy míg az önhikis pályázatok objektív alapon, szigorúan meghatározott kritériumok alapján dőlnek el – az elmúlt öt évből négyben Balassagyarmat jutott a legtöbb pénzhez –, ez a típusú támogatás meglehetősen szubjektív. A miniszter maga dönt róla, s vastagabban fog a ceruzája, ha szocialista irányítású települések pályáznak – állítja az alpolgármester. Így az sem véletlen, hogy az önkormányzati vezetők Lamperth-forintoknak hívják ezt a támogatási formát. Jó példa erre, hogy míg 2007-ben 16 milliárdot költött az állam önhikire, s a miniszteri keret végösszege 3 milliárd volt, addig 2009-ben a két támogatási forma 8 milliárd forint körül összeért.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint olyan helyzet alakult ki az önkormányzatok finanszírozásában, hogy minden pluszforintnak örülni kell. S bár némelyek szerint az aktuális miniszterek politikailag elfogultak, a falvak vezetőitől nem nagyon érkezett hozzá ilyen információ. Elsősorban ugyan a községek számára jelenthet időleges megoldást ez a forrás – akár egymillió forintnak is nagyon tudnak örülni –, az elmúlt hét év adatai szerint viszont a városok 56 százaléka is kapott ezen a pályázaton „segélyt”. Egyébként összesen 1801 önkormányzat (az összes 57 százaléka) jutott így támogatáshoz hét év alatt – állítja.

Ahol pedig egy település lakosainak jóval több mint a fele megjelenik a segélyosztáskor, ott a település életképességével is, de a közfinanszírozás egész rendszerével is nagy baj van – fogalmaz. Szentkirály – ennek a településnek a polgármestere Szabó Gellért – egyébként soha nem pályázott ezen a címen. Egyrészt kezdettől fogva feszes és szigorú gazdálkodást folytatnak, másfelől az ásványvízgyártó cégtől viszonylag jelentős összeg folyik be iparűzési adó (hipa) címén. Ennek ellenére hiánnyal tervezték az idei költségvetést, ezért ha más megoldás nem lesz, kénytelenek lesznek hitelt felvenni. A 359 millió forintos kiadással szemben 33 milliós lyuk van, 14 millióval kevesebb az állami normatíva, a többi a hipa csökkenéséből adódik. ABCs

- egy önkormányzat egy évben csak egyszer kaphat így támogatást

- méltánylást érdemlő körülmény esetén esetleg kétszer is odaítélhetik a támogatást

- nem juthat pénzhez az az önkormányzat, ahol a működési forráshiány a gazdaságtalan feladatszervezésből, a kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódik

II. Vizsgálják

- a működési célra igénybe vett hitel nagyságát

- hogy a feladatellátáshoz képest kiugró-e a létszám/a személyi juttatás

- hogy a testületek, hivatalok nem költenek-e az indokoltnál többet személyi és dologi kiadásokra

- az önként vállalt feladatokra fordított források nagyságát

- a felhalmozási bevételek és kiadások egyensúlyának alakulását

- hogy milyen lépéseket tett az önkormányzat a racionálisabb feladatellátásra, a tartozások rendezése érdekében

- hogyan tervezték meg a dologi kiadásaikat az új szakfeladatok ismeretében

- mennyire kihasználtak a közoktatási intézmények

Forrás: VG-gyűjtés

- egy önkormányzat egy évben csak egyszer kaphat így támogatást

- méltánylást érdemlő körülmény esetén esetleg kétszer is odaítélhetik a támogatást

- nem juthat pénzhez az az önkormányzat, ahol a működési forráshiány a gazdaságtalan feladatszervezésből, a kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódik

II. Vizsgálják

- a működési célra igénybe vett hitel nagyságát

- hogy a feladatellátáshoz képest kiugró-e a létszám/a személyi juttatás

- hogy a testületek, hivatalok nem költenek-e az indokoltnál többet személyi és dologi kiadásokra

- az önként vállalt feladatokra fordított források nagyságát

- a felhalmozási bevételek és kiadások egyensúlyának alakulását

- hogy milyen lépéseket tett az önkormányzat a racionálisabb feladatellátásra, a tartozások rendezése érdekében

- hogyan tervezték meg a dologi kiadásaikat az új szakfeladatok ismeretében

- mennyire kihasználtak a közoktatási intézmények

Forrás: VG-gyűjtés-->