Kritikus év vár 2011-ben az önkormányzatokra, amelyek már 2010-et is épphogy túlélték. A városok és falvak jelentős része küzd nagyobb adósságállománnyal, s bár azok az előrejelzések szerencsére tévesnek bizonyultak, amelyek már 2010 utolsó heteire jósolták az időzített bomba robbanását, abban szinte teljes az egyetértés: reformok nélkül beláthatatlanul nagy lehet a baj.
Az önkormányzatok az elmúlt években 594 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt – derült ki a Pricewaterhouse-Coopers egy elemzéséből. Mivel ezek 92 százaléka 2007-es vagy 2008-as, hónapokon belül esedékessé válik a visszafizetés. Arra pedig a legtöbb önkormányzatnak nincs reális koncepciója, hogy lehetne rendezni a helyzetet. Az adósságállomány ugyanis már e nélkül is aggasztó mértékű.
A Progresszív Intézet augusztusban vizsgálta meg a 23 megyei jogú város és Budapest kerületeinek eladósodottságát, s az adatok igen aggasztóak voltak. Az egy főre eső legnagyobb adósságot Hódmezővásárhely halmozta fel, egy ottani lakosra átlagosan 424 ezer forint tartozás jut, de nem sokkal jobb a helyzet a főváros Belvárosában (379 ezer) és Kaposváron (332 ezer) sem. A lista másik oldalán erősebb a fővárosi túlsúly: a hat legkevésbé eladósodott önkormányzat hat budapesti kerületé, a legjobb helyzetben közülük is Angyalföld és Kispest van, ahol a 3000 forintot sem éri el az egy főre eső adósság.
Egy évvel korábban Kósa Lajos vezetésével még a Kossuth téren tüntettek polgármesterek azért, hogy a Bajnai-kormány támogassa többel az önkormányzatokat. Tavasszal, amikor a Fidesz győzelmével sokan közülük győztesnek érezhették magukat, hamar kiderült, hogy a megoldáshoz ők sincsenek közel. Pedig pusztán a számok alapján az önkormányzati lobbi minden korábbi érdekérvényesítő csoporténál erősebb lehetne: csak a Fidesz-KDNP padsoraiban 75 polgármester ül, ez több mint az MSZP és az LMP frakcióinak együttes létszáma. Október harmadika, a helyhatósági választások napja pedig minden bizonnyal úgy vonul be a kormánypárt történetébe, mint az a nap, amikor a Fidesz elért a hatalma zenitjére. Sokan hitték, hogy a 2006-os eredményeket nem lehet túlszárnyalni, de sikerült, az ország önkormányzati térképe szinte teljes egészében narancsba borult. A megyei jogú városok közül egyedül Szegeden tudott nyerni a szocialista Botka László, mindenhol máshol a Fidesz jelöltje végzett az élen. A négy évvel korábbi 18 után immár mind a 19 megye és a főváros közgyűlésében is fideszes a többség, s Demszky Gábor viszszavonulása után Tarlós István is könnyedén, meggyőző fölénnyel szerezte meg Budapest Főpolgármesteri Irodáját.
Ám hiába a megnövekedett parlamenti létszám, az önkormányzati lobbi messze nem olyan erős, mint amit a számarányuk jelenthetne. S ez meg is látszott az elért, pontosabban az el nem ért eredményeken: több ponton is megváltoztatták ugyan az önkormányza-tokkal kapcsolatos törvényeket, ám a helyhatóságok gazdálkodási rendszere nem alakult át a szocialista kormányok időszakához képest. A költségvetés nem bánt kesztyűs kézzel az önkormányza-tokkal, a legtöbb normatíva reálértékben csökkent a 2010-es helyzethez viszonyítva. A kormány 2011 februárjára ígért komolyabb strukturális reformjai a helyhatóságok szerepét is átalakítanák – ám a kötvénykibocsátás után ekkor már valószínűtlen, hogy sok idő maradna a problémák kezelésére.
Addig is jobb híján az egyszeri spórolás módjait kell megkeresni. Erre pedig sok helyütt nem marad más lehetőség, mint a létszámleépítés. Egy kormányhatározat alapján a közszférában tízszázalékos létszám- és ötszázalékos költségcsökkentést kell végrehajtani, s bár az önkormányzatok közvetlenül nem utasíthatók erre, valószínűleg kénytelenek lesznek hasonló lépéseket tenni. Közrejátszik ebben az is, hogy a személyi kiadások csökkentésének korábban ismert más módjai már nem működhetnek: a régebbi nyolcszázalékos jutalom nem adható, így nem is vonható már el, tizenharmadik havi fizetés sincs már, s szigorodtak a cafeteria-rendszer szabályai is. Az önkormányzatoknál körülbelül 450 ezren dolgoznak, az azonban nem valószínű, hogy tizedüket elbocsátanák. A nyugdíjazásokkal megoldható lesz a spórolás egy része, ám így is nagy meglepetésnek számítana, ha nem lenne szükség 2011-ben komolyabb leépítésekre.
Az új szervek a közigazgatási hivatalok jogutódjaként jönnek létre, a feladatkörük azonban bővebb lesz, mint elődeiké. Az államigazgatási szervek tizenöt csoportjának a munkáját veszik át, azonban nem titkoltan a kormány közvetlen képviselete lesz a legfőbb céljuk. Orbán Viktor december végén nevezte ki a kormánymegbízottakat, az új megyei vezetők többsége volt vagy jelenlegi fideszes parlamenti vagy önkormányzati képviselő. Centralizált decentralizáció folyik tehát: a döntéshozatalt hosszabb távon széttagolnák és közelebb vinnék a helyi lakossághoz, viszont ezzel egy időben az eddiginél jóval szorosabban kapcsolják a kormányhoz.
Az átlagpolgár azonban ebből egyelőre nem sokat fog érzékelni. Igaz, az új év elejétől már elkezdik kiépíteni a megyeszékhelyeken az ügyfélszolgálati irodákat, a kormányzati tervek szerint 2011 második felétől nyílik mód a megyei jogú városokban az egyszerűsített ügyintézésre. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az ügyfélnek nem kell a különböző hivatalok közt ingáznia, hanem az adminisztratív feladatok nagy részét a kormányhivatal belső kommunikációban oldaná meg. Azonban ha meg is valósulnak az elképzelések, akkor is sok idő kell még, amíg a kampányígéretek szerint mindenki a saját lakhelyén intézheti az ügyeit.
A következő lépésben a nem megyei jogú nagyobb városokban nyílna mód az egyablakos adminisztrációra, a legalsóbb szintre pedig 2012-ben vagy 2013-ban terjesztenék ki. Hogy ez a 168 kistérségi vagy a 82 régi járási központot jelentené-e, mindeddig nem eldöntött kérdés.
Az új szervek a közigazgatási hivatalok jogutódjaként jönnek létre, a feladatkörük azonban bővebb lesz, mint elődeiké. Az államigazgatási szervek tizenöt csoportjának a munkáját veszik át, azonban nem titkoltan a kormány közvetlen képviselete lesz a legfőbb céljuk. Orbán Viktor december végén nevezte ki a kormánymegbízottakat, az új megyei vezetők többsége volt vagy jelenlegi fideszes parlamenti vagy önkormányzati képviselő. Centralizált decentralizáció folyik tehát: a döntéshozatalt hosszabb távon széttagolnák és közelebb vinnék a helyi lakossághoz, viszont ezzel egy időben az eddiginél jóval szorosabban kapcsolják a kormányhoz.
Az átlagpolgár azonban ebből egyelőre nem sokat fog érzékelni. Igaz, az új év elejétől már elkezdik kiépíteni a megyeszékhelyeken az ügyfélszolgálati irodákat, a kormányzati tervek szerint 2011 második felétől nyílik mód a megyei jogú városokban az egyszerűsített ügyintézésre. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az ügyfélnek nem kell a különböző hivatalok közt ingáznia, hanem az adminisztratív feladatok nagy részét a kormányhivatal belső kommunikációban oldaná meg. Azonban ha meg is valósulnak az elképzelések, akkor is sok idő kell még, amíg a kampányígéretek szerint mindenki a saját lakhelyén intézheti az ügyeit.
A következő lépésben a nem megyei jogú nagyobb városokban nyílna mód az egyablakos adminisztrációra, a legalsóbb szintre pedig 2012-ben vagy 2013-ban terjesztenék ki. Hogy ez a 168 kistérségi vagy a 82 régi járási központot jelentené-e, mindeddig nem eldöntött kérdés.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.