Szakad a cérna a településeknél

Az idei év is kritikus volt a helyi önkormányzatok számára, a 2011-es viszont várhatóan még nehezebb lesz – röviden így foglalható össze az önkormányzati vezetők véleménye a kormány tervezett költségcsökkentő intézkedéseiről. A kormány határozata szerint a közszférában tízszázalékos létszámcsökkentést és ötszázalékos költségviszszafogást kell végrehajtani, arról azonban az önkormányzatok nem kaptak támpontokat a kormánytól, mindezt hogy vihetik végbe saját intézményeiknél. Jelenleg a különböző önkormányzatok összesen mintegy 450 ezer dolgozót alkalmaznak. A nyugdíjazásoknak köszönhetően nem lesz ugyan drámai elbocsátási hullám, de abban szinte mindenki egyetért: a városok és megyék a jelenlegi létszámmal is a működőképesség végső határán állnak.

A kormány közvetlenül nem rendelkezhet az önkormányzatok személyi kérdéseiben, két téren azonban közvetett módon keresztülviheti az akaratát. A költségvetésben elvonhatnak annyit, hogy a városok kénytelenek legyenek személyi döntéseken spórolni, valamint a január 1-jétől felállítandó megyei kormányhivataloknak is delegálhatnak olyan feladatokat, amelyek az intézményi racionalizálást szolgálják.

A költségvetési tervek sokkolóak – fogalmazott Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A legtöbb önkormányzat már 2010-ben is csupán túlélni próbál, a tervekből pedig egyértelműen kivehető, hogy jövőre már nominálisan is kevesebbet fognak kapni. A normatívák nem változtak, más területeken pedig szinte lehetetlen tovább spórolni. Eddig nyolcszázalékos jutalommal lehetett számolni, ezután erre már nem marad lehetőség. Tizenharmadik havi fizetés sincs már, és a cafeteria szabályait is szigorítani fogják. Vagyis gyakorlatilag eltűnt minden olyan lehetőség, amellyel még lehetne a költségekből lefaragni úgy, hogy a létszámleépítés ne kerüljön szóba.

Pedig a dolgozók számának további csökkentése gyakorlatilag működésképtelenné tenné az önkormányzatokat. Ezt Gémesi és Papp Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének titkára is a legfőbb ellenérvek közt említette. Ésszerű feladatátcsoportosításon lehet gondolkozni, de sok önkormányzati alkalmazott már most napi 8-10 órában, jelentős ügyhátralékkal dolgozik. Papp Ferenc azt is hozzátette: egy létszámcsökkentést bármikor elhatározhat a kormány, de a feladatok átrendezését kell látni, e nélkül nem életképes a terv. Az elmúlt években ráadásul egyre több feladatot kaptak az önkormányzatok, 2009 nyarán például drasztikus költségcsökkentés mellett hatósági feladatokat delegáltak rájuk, el kell tehát dönteni, ezeket nekik kellene-e továbbvinniük.

Az intézményi racionalizálás egyik lehetséges útja az újonnan felállítandó megyei kormányhivatalokban összevonni feladatköröket. Az erről szóló törvényjavaslat január 1-jén lépne életbe, az Országgyűlés előtt zárószavazásra vár, ám az önkormányzatok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, milyen munkamegosztást tervez a kormány. A törvénytervezet szövegéből mindössze annyi derül ki, hogy az új hivatalok szakigazgatási szerveket érintő funkcionális feladatokat látnának el, valamint ellenőrzési feladataik lennének. Gémesi György elmondta, hogy a MÖSZ-t mindeddig nem kereste meg hivatalosan a kormány, mindössze jogszabálytervezeteket küldtek nekik e-mailen, de pontos terveket a feladatátcsoportosításról nem ismernek. De nem tudott konkrétumokba bocsátkozni e témában Zombor Gábor sem, aki fideszes képviselőként és Kecskemét polgármestereként valószínűleg az elsők közt fog értesülni a részletekről. Csupán valószínűsíteni tudta, hogy építési és egyéb hatósági feladatokban kerülhetnek át dolgozók az önkormányzatoktól a kormányhivatalokba.

Nem tudni, hova lehetne tovább racionalizálni – mondta el Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője. Az önkormányzatok az elmúlt években jelentős megszorításokon estek keresztül, vannak pontok, ahol nem lehetséges további leépítés vagy átszervezés. Ugyanakkor ha valóra válnának azok az elképzelések, amelyek az oktatást és az egészségügyet kivennék az önkormányzatok kezéből, az az önkormányzatok számára megkönnyítené a célok elérését, azonban az állam feladata lenne az esetleges leépítés.

Estefán Géza, Eger főjegyzője elmondta, hogy a költségvetés mutatói alapján döntenek arról, hogy szükséges-e leépítés az önkormányzatnál. Ha lesz feladatcsökkenés, akkor lehetséges, hogy az létszámleépítéssel is jár. A gyöngyösi önkormányzatnál még nem tudják, hogy milyen mértékű lesz a leépítés. A pontos döntés érdekében már zajlik az átvilágítás.

Péntek Péter, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat főjegyzője hangsúlyozta, négy-öt éve folyamatosan arra törekszenek, hogy ne kelljen senkit elbocsátani, mivel a köztisztviselői létszám már régen nem nevezhető optimálisnak, legfeljebb minimálisnak.

Egyelőre sok a kérdőjel a megyei önkormányzat következő évi működtetésével kapcsolatban, de a hivatal vezetésének célja az, hogy lehetőség szerint csak természetes létszámleépítések legyenek. Azaz azok távoznának, akik elérték a nyugdíjkorhatárt vagy adott esetben munkahelyet váltanak.

Estefán Géza, Eger főjegyzője elmondta, hogy a költségvetés mutatói alapján döntenek arról, hogy szükséges-e leépítés az önkormányzatnál. Ha lesz feladatcsökkenés, akkor lehetséges, hogy az létszámleépítéssel is jár. A gyöngyösi önkormányzatnál még nem tudják, hogy milyen mértékű lesz a leépítés. A pontos döntés érdekében már zajlik az átvilágítás.

Péntek Péter, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat főjegyzője hangsúlyozta, négy-öt éve folyamatosan arra törekszenek, hogy ne kelljen senkit elbocsátani, mivel a köztisztviselői létszám már régen nem nevezhető optimálisnak, legfeljebb minimálisnak.

Egyelőre sok a kérdőjel a megyei önkormányzat következő évi működtetésével kapcsolatban, de a hivatal vezetésének célja az, hogy lehetőség szerint csak természetes létszámleépítések legyenek. Azaz azok távoznának, akik elérték a nyugdíjkorhatárt vagy adott esetben munkahelyet váltanak.-->