Tovább nőnek a közműdíjak

Országszerte drágulnak a közműdíjak január elsejétől, szinte minden településen az inflációt is meghaladó mértékben. A legnagyobb városok közgyűlései ezekben a napokban döntenek a változások pontos nagyságáról, egy közös pont azonban létezik: nincs olyan hely, ahol sikerült volna kikerülni a komolyabb drágulást.

Az önkormányzatok egyik legfájdalmasabb döntésének meghozatalakor két tényezőt kell figyelembe venni – fejtette ki György István budapesti főpolgármester-helyettes. Egyrészt az inflációs hatás adott, ez ellen a városok nem tudnak mit tenni. Másrészt tekintettel kell lenniük a közszolgáltató cégek gazdasági állapotára is, ezeknek a vállalatoknak a finanszírozhatósága is beépül a díjakba. Ez magyarázza például a mostani egyik legdrasztikusabb, egyben a legtöbbek által megérzett díjemelést, a budapesti csatornadíj 19,5 százalékos növelését. A csepeli szennyvíztisztító költségeit ugyanis az európai uniós támogatási szerződés miatt kvázi önfenntartóként, a csatornázási politika bevételeiből kell finanszírozni, máshonnan a városi költségvetésből nem emelhetők át rá források. Hogy a következő években, a szennyvíztisztító átadásáig pontosan mekkora további díjemelésekre lehet szükség, arról a számítások még nincsenek teljesen készen, azonban a főpolgármester-helyettes azt tartja valószínűnek, hogy az egyszeri drasztikus drágulás után az inflációt csak csekélyebb mértékben meghaladó emelésekkel tartható lehet a finanszírozhatóság.

Ennél is súlyosabb problémát jelenthet a kapcsolt energiatermelés támogatásának kivezetése néhány önkormányzat számára. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) lehetővé tette, hogy a hőt és villamos energiát egyaránt termelő erőművek az áramot a piacinál magasabb, támogatott áron adják el, ez januártól megszűnne. Mivel ennek költségeit az áramdíjak viselték, azok a települések valóban jól járnak a változással, amelyek hőtermelésében kisebb a gáz aránya – az ország nagyobb részét ezek a helyek adják. Néhány városban azonban, ahol túlnyomórészt gázalapú a hőtermelés, komoly drágulás jöhet a későbbiekben. Közéjük tartozhat Debrecen vagy Pécs, a legnagyobb károsult viszont Budapest lehet, ahol 87 százalék a gáz aránya. Tarlós István az index.hunak adott interjújában legalább egymilliárd forintra saccolta a kiesést, amit ez a fővárosnak jelent – György István ezt megerősítette, és hozzátette: megpróbálják a kormánynál elérni a könnyítést, de ismerve az ország általános gazdasági helyzetét, nem valószínű, hogy az állami döntéshozók „érzékenyen reagáljanak”.

Az egyik legérdekesebb Pécs helyzete, ahol az önkormányzat próbálkozik a díjemelkedés alacsonyabb szinten tartásával. A leglátványosabban ez a csatornadíjakon fog megmutatkozni; ezen a téren is csupán 8 százalékos drágulás a terv, míg más nagyvárosokban két számjegyű a növekedés. A baranyai megyeszékhely helyzete azért speciális, mert a helyi vízgazdálkodás 2009-es önkormányzati kézbe vétele után, ha most tartósan alacsonyan tudják tartani az árakat, akkor az kiváló hivatkozási alap lehet más városok számára is hasonló kemény lépések megtételére. Egyelőre annyi biztos, hogy a csatornázás díjait is beleszámolva a vízszámlák valóban kevesebbel nőnek majd, mint az ország más városaiban, igaz, még így is az infláció felett. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ezek a számok nem mutatják, egy mesterségesen alacsonyan tartott ár mennyire terhelné meg a városi büdzsét hosszabb távon. A szemétszállítási díjára például a helyi környezetgazdálkodásért felelős Biokom Kft. 15 százalékos emelést látott volna indokoltnak. Arról pedig nincs pontos adat, hogy a 15 és az önkormányzat által javasolt 8 százalék közti különbség mekkora része növeli a költségvetés hiányát, és menynyi lett volna belőle az az „extra bevétel”, amely a pécsi városi kommunikáció egyik legkedveltebb kifejezése a Pécsi Vízmű Zrt. átvétele óta.

A főváros mozgásterét más téren is nagyban meghatározza az állami költségvetés. A főpolgármester-helyettes elmondta, két hónapja még 15-20 milliárd forinttal több lett volna kalkulálható,

a hátrány tehát egyértelmű még úgy is, hogy a költségvetéshez elfogadott módosító javaslatok 4-6 milliárdos pozíciójavulást jelentenek.

A főváros mozgásterét más téren is nagyban meghatározza az állami költségvetés. A főpolgármester-helyettes elmondta, két hónapja még 15-20 milliárd forinttal több lett volna kalkulálható,

a hátrány tehát egyértelmű még úgy is, hogy a költségvetéshez elfogadott módosító javaslatok 4-6 milliárdos pozíciójavulást jelentenek.-->