Új alternatívák Szeged előtt
Szeged jelentős vissza nem térítendő brüsszeli forrásokhoz jutott a tudásalapú gazdasági környezet kiépítésére elnyerhető alapokból. Az egyetemi városok a versenyképes ágazatokra dolgoztak ki stratégiai programot. A szegediek esetében ez az egészség- és környezetipar, valamint az agrárgazdasági biotechnológia területe a Biopolisz program keretében. Bár csökkentek a pólusprogramokra eredetileg elkülönített források, a városnak mindezek mellett is sikerült a törzsprogramok jelentős részét megvalósítani vagy elindítani.
Szeged az elmúlt fél évszázad legnagyobb fejlesztéseinek a helyszíne. EU-tagságunknak köszönhetően a kohéziós és a strukturális alapok közvetlen támogatásával olyan nagy ívű beruházások valósulnak meg, amelyekről korábban csak álmodni mertek az itt élő emberek. Ha maradnak a Biopolisz program kidolgozásakor megfogalmazott pályázati irányelvek, és a források elosztása helyben történik, valószínűleg a jelenleginél is több fejlesztés valósulhat meg a városban.
A KSH tavaly ősszel készített elemzést a Biopolisz program első két évéről. A tanulmányból kiderül, hogy a szegedi szereplők – Szeged Megyei Jogú Város, a Szegedi Tudományegyetem, a város kutatóintézetei, a vállalkozói érdekképviseletek és a versenyszféra – jól reagáltak a pályázati feltételek módosítására, hiszen a 2007–13 között rendelkezésre álló ágazati alapokból is sikerült a kulcsprojektek kivitelezéséhez szükséges brüsszeli támogatásokat szerezniük. A központilag lehatárolt támogatási konstrukciókból 23 projekt kapott kedvező elbírálást, és a rendelkezésre álló összeg 14,9 százalékát tudta lehívni. A nyertes programok az innováció, a tudástranszfer és a klasztermenedzsment erősítéséről szóltak. Hasonlóan jól szerepelt a város a plusz pontos pályázati tendereken és a megegyezés alapján történő közvetett támogatásokban. A múlt év szeptemberéig összesen 78 fejlesztési program kapott támogatást.
Ha figyelembe vesszük a válságot, Szeged eredményeit el kell ismerni a forrásszerzésben – még akkor is, ha nem minden program került végleges pályára. A kulcsberuházások kivitelezése folyamatban van, a belváros-rehabilitáció befejezés előtt áll. A városban épül ki a legkorszerűbb elektromos tömegközlekedési rendszer közel 30 milliárd forintból. Ha a vártnál lassabb ütemben is, de épül M44-es autópálya. Készül az új klinikai tömb, korszerű ipari parkok, logisztikai központok várják a befektetőket. Az innovációs inkubációk és a klaszterek területén is érdemi fejlődés indult el. Szeged fel tud zárkózni a versenyképes, tudásalapon működő hazai és európai városok körébe. A volt Jugoszláviával határos város az elhúzódó balkáni válság miatt érdemtelenül került hátrányos helyzetbe más hasonló adottságú vidéki egyetemi városokkal szemben, holott kiválóak az adottságai. Szeged hosszú évtizedek óta Budapest után az ország legnagyobb oktatási és tudományos centruma, ahol kiemelkedően magas az informatikai és szoftverfejlesztési tudásbázis. A Szegedi Tudományegyetem számára mindig is fontos volt az innováció erősítése. Ennek érdekében itt több, a jövő szempontjából meghatározó fejlesztés történt pályázati források segítségével. Érdemben javultak a matematikai, természettudományi és műszaki képzés feltételei, korszerűbb kutatási feltételek állnak rendelkezésre.
Ha a város további programjaival sikeresen pályázik a brüsszeli fejlesztési időszak még rendelkezésre álló forrásaira az Új Széchenyi-terv keretében, és megépül az európai szuperlé-
zerközpont, Szeged sikeres, valóban tudásalapon szerveződő fejlődési pályára állhat, bekerül az európai kutatás-fejlesztésbe. A lézerközpontnak önmagában is nagyon komoly a gazdaságélénkítő hatása, új, innovatív vállalkozások megjelenésére lehet számítani. Egy erős, tudásalapú helyi gazdaság előnyeit a város valamennyi polgára érezheti majd, hiszen a megtermelt érték és jövedelem döntő hányada Szegeden marad.
