Óriás „rossz bank” Írországban
Bankmentés. A világtörténelem eddigi legnagyobb „rossz bankja” jöhet létre azáltal, hogy az ír kormány 80-90 milliárd dollárnyi befagyott követelés felvásárlása céljából várhatóan hamarosan javaslatot tesz a Nemzeti Eszközkezelő Ügynökség (National Asset Management Agency – NAMA) felállítására. Az erről szóló törvényjavaslatot vélhetően már ezen a héten közzéteszik. A testület feladata az lesz, hogy megszabadítsa az ír bankokat a bedőlt ingatlanfejlesztési kölcsönök terhétől.
A NAMA a tervek szerint a könyv szerinti értéknél 20-30 százalékkal olcsóbban, de még így is jóval a piaci ár feletti öszszeg fejében vásárolja majd meg az ingatlanpiaci buborék tavalyi kipukkanása után elértéktelenedett ingatlanfejlesztői hiteleket az ír bankoktól. A pontos árfolyam megszabása minden bizonnyal nagy vitákat fog gerjeszteni. Egyfelől ugyanis az adófizetők pénzének védelme minél alacsonyabb ár megállapítását indokolná. Másfelől viszont ha túlságosan olcsón veszi meg az új ügynökség a követeléseket, akkor azzal ő maga idézheti elő a bankválság következő hullámát.
A tervek szerint a NAMA az ötven legnagyobb ingatlanfejlesztő hiteleit már karácsonyig megszerzi, mintegy 30 milliárd euró értékben. A többi 1400 adós papírjainak a megvásárlására 2010 közepéig kerülhet sor.
Az ügylet vélhetően kiváltja az Európai Bizottság rosszallását – a dublini kabinet ugyanis azt tervezi, hogy a programba csak ír bankok kölcsönei kerülhetnek be. Márpedig jó néhány ír ingatlanfejlesztést külföldi hitelintézetek finanszíroztak az elmúlt években, és az ő kizárásuk a kezdeményezésből felveti az Európai Unió által tiltott nemzeti alapú diszkrimináció gyanúját.
Dublinban ezért arra készülnek, hogy a törvény nem explicit módon mondja majd ki a külföldi bankok részvételének tilalmát, hanem a részvétel paramétereit állapítják meg „trükkösen”, vagyis úgy, hogy a gyakorlatban csak az ír hitelintézetek tudják teljesíteni. Egyúttal tárgyalásokat kezdtek az érintett külföldi bankok vezetőivel, hogy „együttműködésre” bírják őket. Brian Lenihan ír pénzügyminiszter a közelmúltban már meg is állapodott Paul Myners pénzügyi szolgáltatásokért felelős brit államtitkárral, hogy a brit bankok „jóindulatú” magatartást tanúsítanak írországi kinnlevőségeik behajtása során – cserébe az újabb bankmentő intézkedések kedvezményezettjeinek számító ír bankok nem próbálnak az akcióból versenyelőnyt kovácsolni az Írországban működő brit bankokkal szemben.
Németországban három héttel ezelőtt bólintott rá a szövetségi parlament felsőháza (a Bundesrat) arra a törvényre, amelynek révén a hitelintézetek „rossz bankoknak” adhatják át piacképtelenné vált strukturált pénzpiaci eszközeiket. Itt az árfolyamot ideiglenesen úgy állapították meg, hogy a 2008. június 30-i értéket 10 százalékkal csökkentették, a végleges árfolyamot pedig egy független harmadik félnek kell majd megállapítania. A sok kis „rossz bank” a tavaly októberben 480 milliárd euróval létrehozott bankmentő alap (Soffin) garanciájával kötvényt bocsát ki az ügylet refinanszírozására. Ha a végleges vételár alacsonyabbnak bizonyul az eszköz lejáratkori értékénél, a különbözetet a banknak kell állnia osztalékának csökkentésével. Ha magasabbnak, akkor a profitot a hitelintézet teheti zsebre. FT.com, Irish Independent, Reuters
Az Egyesült Államok elkerülheti az újabb bankmentést
Az Egyesült Államokban ugyancsak felmerült a „rossz bankok” elvén működő intézmények létrehozása, de egyelőre nem döntöttek erről.Timothy Geithner pénzügyminiszter a közelmúltban már visszatáncolni látszott a közösségi-magán befektetési partnerségek (Public Private Investment Partnership – PPIP) létrehozásáról szóló ötletétől.
Erre részben az elmúlt hetek javuló makroadatai ösztönözték Geithnert, aki abban bízik, hogy így talán mégsem lesz szükség effajta „második körös” bankmentésre.
Ám talán az is közrejátszik ebben, hogy Amerikában már az eddigi bankmentő akciók is működni látszanak, legalábbis abban az értelemben, hogy a megsegített pénzintézetek valóban a hitelkihelyezések növelésére használták fel a kapott állami támogatást (VG, július 21., 4. o.).
Timothy Geithner pénzügyminiszter a közelmúltban már visszatáncolni látszott a közösségi-magán befektetési partnerségek (Public Private Investment Partnership – PPIP) létrehozásáról szóló ötletétől.
Erre részben az elmúlt hetek javuló makroadatai ösztönözték Geithnert, aki abban bízik, hogy így talán mégsem lesz szükség effajta „második körös” bankmentésre.
Ám talán az is közrejátszik ebben, hogy Amerikában már az eddigi bankmentő akciók is működni látszanak, legalábbis abban az értelemben, hogy a megsegített pénzintézetek valóban a hitelkihelyezések növelésére használták fel a kapott állami támogatást (VG, július 21., 4. o.).-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.