Holnapután derül ki, pontosan mekkora bírságot szab ki az Európai Bizottság az E.Onra a 2006 májusában kirobbant és azóta bizarr fordulatokban bővelkedő „pecsétügyben”. Neelie Kroes versenyügyi biztos kemény fellépését megfigyelők azzal indokolják, hogy példát akar statuálni a kartellügyekben esetleg a bizonyítékok manipulálását fontolgató cégek elriasztására.
A bizottsági nyomozók 2006. május 29-én egy kartellgyanú kivizsgálása végett tartottak rajtaütésszerű vizsgálatot az E.On Energie müncheni központjában. Miután az igazgatósági ülésen lefoglalt laptopokat és iratokat nem tudták egy nap alatt áttekinteni, egy irodába zárták azokat, és az ajtót az unió kék jelvényével ellátott műanyag fóliával pecsételték le. Másnap reggel azt tapasztalták a visszatérő nyomozók, hogy a pecsét megsérült; ebből arra következtettek, hogy a cég vezetése az éjszaka leple alatt megpróbálta meghamisítani vagy eltüntetni a benn lévő bizonyítékokat.
Az ügy tisztázását nehezíti, hogy a sérült fóliáról az ajtó újbóli kinyitása előtt nem készült fotó, hanem csak később vettek fel egy szóbeli vallomásokat tartalmazó jegyzőkönyvet. Így aztán nehéz kideríteni, pontosan milyen és mekkora volt a szóban forgó sérülés; a bizottság és az E.On emberei erről is és a sérülés okáról is homlokegyenest eltérő nézeteket vallanak. Míg Brüsszelben szándékosságról beszélnek, az energiacég azt bizonygatja, hogy a – lejárt szavatosságú és ezért a felragasztás után eleve nem normálisan viselkedő – fólia az épületben végzett építkezés által kiváltott mozgások következtében sérült. Az E.On-székházban ugyanis a falak többsége a megbeszélések, rendezvények helyigényéhez igazodva áthelyezhető, és az ominózus éjszakán éppen ilyen tevékenység zajlott az egyik közeli tárgyalóteremben.
Mindkét fél neves tudományos intézetek szakvéleményével támasztotta alá álláspontját, ám a bizonyítási kényszer egyértelműen az E.Onnál van – teszi hozzá a Handelsblatt. Az uniós jogszabályok szerint ugyanis ilyen esetben a pecsét megsérülésének puszta ténye elegendő ahhoz, hogy az érintett cégre az éves forgalom egy százalékáig terjedő bírságot szabjanak ki. Az egész E.On konszernt figyelembe véve ez 677 millió eurót tenne ki, de ha csak a müncheni központú energia-leánycéget tekintjük, akkor is 273 milliót. Az ügy horderejét növeli, hogy ilyen ügyben még soha nem szabtak ki bírságot az Európai Bizottság versenyfelügyelői.
A német cég vezetői már a szerdai brüsszeli döntés előtt közölték, hogy minden jogi lehetőséget megragadnak a fellebbezésre. Arról is határoztak, hogy ezután versenyjogi razzia esetén őrt állítanak a bizonyítékokat tároló iroda elé, és szüneteltetik az átépítéseket. VG