késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Plakátadó is került a bérmegállapodás miatt benyújtott módosításba
Benyújtotta a versenyképesség növeléséről szóló, az adócsökkentés többéves programját tartalmazó törvénymódosítást a kormány – Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára legalábbis így mutatta be az újabb, harmadik adócsomagot tegnapi sajtótájékoztatóján. A tavaszi és az őszi változtatások után ez immáron a második év, amikor decemberi módosítást is elfogad a parlament, ezúttal ezt egyetlen hét alatt, miután a szaktárca kivételes eljárást kér, és azt szeretné, ha már a jövő héten el is fogadná az új szabályokat a parlament. (Erre azért is szükség van, mert az előzetes tervek szerint az őszi ülésszakban december 12-én lenne utoljára plenáris ülés.)
A jogszabályváltozások közé két újdonság is bekerült: az önkormányzatok a helyiadó-törvényekben a területükön elhelyezett plakátokra is kivethetnek adót, amely négyzetméterenként akár 12 ezer forint is lehet évente plakáthelyenként (de a mértéke nullától mehet egészen a maximális összegig, a helyi sajátosságokat figyelembe véve). Tehercsökkenést jelent viszont az a változás, amely egységesíti az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet, és a lakóingatlanokra alkalmazott szabályt vezeti be mindenütt. Ez annyit jelent, hogy öt év után az üdülő és a telek értékesítéséből származó hasznot is adómentesen lehet majd felvenni – ami az érintettek számára alkalmasint milliós nagyságrendű megtakarítást is jelent majd. A kormány továbbá a megváltozott munkaképességűként alkalmazhatók körét is bővítené, az újabb kategóriák 40 százalékos egészségkárosodásig adnak kedvezményt, míg eddig 70 százalékos volt a határ.
Ezenkívül a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek informatikai auditálásának árát rendeletben maximálja. A szabályok szerint az ellenőrzést csak a jegybank listáján szereplő társaságok végezhetik, ám itt egyelőre csak a Hunguard Kft. szerepel. A cég többségi tulajdonosa Csík Balázs, aki többek között onnan vált ismertté, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel közösen talált fel egy elektronikus aláírási eljárást.
Tállai András szerint a beadott adócsomag növeli az ország versenyképességét, a társasági adó tervezett egységes – 9 százalékos – új kulcsával a világ élvonalába tartozik majd Magyarország. Az alacsony adókulcs szerinte komoly vonzerőt jelenthet a vállalatcsoportok beruházási döntéseinek során, és a gazdaság fehérítését is segíteni fogja.
A csomag az NGM szerint a társasági adó csökkentése nélkül egyébként nullszaldós volna a költségvetésre, míg jövőre már 40 milliárd forintos bevételt is hozna – derült ki a Portfoliónak átadott számításból. A szaktárca óvatosan számolt a fogyasztás növekedéséből származó adóbevételi többlettel, ám úgy véli: a foglalkoztatottság növekedése miatt – részben a közfoglalkoztatási kiadások csökkenése, részben a bevételek emelkedése miatt – az idén 120, jövőre pedig 135 milliárd forintra tehet szert az állam.
Nyolcszázalékos béremelés jöhet
A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi növekedésénél (15, illetve 25 százalék) alacsonyabb, átlagosan 7,7 százalékos béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8 százalékot jelent – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi, közel ezer cég megkérdezésén alapuló vállalati felméréséből. Idén az első kilenc hónapban a nettó keresetek 7,1 százalékkal bővültek, vagyis a várakozások szerint alig fog gyorsulni a béremelkedés.A válaszadók létszám-kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. Kiemelkedők továbbá a 21–50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6–7 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.
Az ágazatok szerint várhatóan átlagon felül emelik a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és a fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé pedig az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).
A GKI szerint a minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal növeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. (H. J.)
A válaszadók létszám-kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. Kiemelkedők továbbá a 21–50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6–7 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.
Az ágazatok szerint várhatóan átlagon felül emelik a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és a fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé pedig az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).
A GKI szerint a minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal növeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. (H. J.) Tállai András szerint a csomag növeli a versenyképességet Fotó: Teknős Miklós -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.