Rengeteget dolgoznak a magyarok - kiszámolták, mennyit

Egyre nagyobb a munkaerőhiány több ágazatban, és vészesen fogyóban a szabad munkaerő – derült ki az OTP Bank munkaerő-piaci elemzéséből. A munkaadók többsége első körben úgy reagált a problémára, hogy a már meglévő munkavállalóit dolgoztatja intenzívebben. Ennek következtében 2015-ben rekordszintre emelkedett a fizikai dolgozók által teljesített munkaórák száma a feldolgozóiparban, az egyik leginkább munkaerőhiányos ágazatban. Tavaly átlagosan havi 2,7 órával dolgoztak többet a fizikai munkavállalók a szektorban, mint 2012-ben. Utoljára 2008-ban regisztráltak hasonlóan magas óraszámot.

A szolgáltatási ágazatban pedig tavaly heti 2,7 órára emelkedett az átlagos heti túlóra, amire utoljára 2003 elején volt példa. A toborzási problémák másik következménye pedig az, hogy visszaesett a részmunkaidősök aránya, vagyis egyre több munkavállalót alkalmaznak teljes munkaidőben.

A munkaerő-tartalék szintje 2015 utolsó három hónapjában tovább apadt, ami egyre égetőbb problémára utal. A gazdaság minden fő ágazatában egyre több cég panaszkodik arra, hogy nehezen talál munkavállalókat. A harmadik és a negyedik negyedév között a munkanélküliségi ráta 6,6 százalékról 6,4 százalékra csökkent, azonban az OTP elemzői által számított – a tényleges munkaerő-tartalékot szerintük jobban érzékeltető – munkanélküliségi mutató ennél nagyobb mértékben csökkent: 8,2 százalékról 7,9 százalékra, ami történelmi mélypontnak számít.

Súlyosbítja a problémát Magyarország számára az is, hogy más kelet-közép-európai országok cégei még nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek, ráadásul magasabb bérszínvonallal rendelkeznek. Ezért egyre erősebb szomszédaink munkaerő-elszívó hatása, ami viszonylag új jelenségnek számít Magyarországon.

A közfoglalkoztatottak csak részben jelenthetnek segítséget, mivel a felmérések azt mutatják, hogy körülbelül a felük nagyon alacsonyan képzett, és semmilyen szállal nem kötődik az elsődleges munkaerőpiachoz. Emellett a nagy létszámú közmunkaprogramok és a fokozott munkaerőhiánnyal küzdő megyék földrajzilag nem feltétlenül esnek egybe. Ebben a helyzetben a legnegatívabb szcenárió szerint akár beruházások is elmaradhatnak, és emelkedhet az import.

A feszes munkaerő-piaci körülmények természetesen erőteljes bérnyomást is előidéznek, ami a kereseti statisztikákon már meg is látszik. A versenyszférában januárban éves alapon 5,5 százalékkal emelkedtek a fizetések, amire 2008 novembere óta nem volt példa. Bár 2012-ben magasabb bérdinamikát láthattunk, de azt a jelentős minimálbér-emelés idézte elő.

A szakértők szerint eltart még egy ideig a vállalkozásoknak, amíg alkalmazkodnak az új helyzethez, de a versenyszféra béreinek növekedése várhatóan tovább gyorsul majd, még ha némi lemaradással is a többi kelet-közép-európai országhoz képest. Az egyre több iparágban előforduló sztrájkfenyegetések fényében erre inkább előbb, mint utóbb kerülhet sor.