Rohamtempóban kezdődnek a kifizetések

Több mint 300 milliárd forintot csoportosított át a kormány a szombati dátumot viselő Magyar Közlönyben megjelent, máris hatályos határozatában. Az intézkedés legnagyobb vesztese a Paks II.-beruházás, ahonnan több mint 80 milliárd forintot vonnak el, a legnagyobb nyertesek pedig az egyházak, hiszen a közösségi célú programjaikra 120 milliárd forinttal jut több az idén. A vesztesek listáján még a közmunkások szerepelnek nagyobb összeggel, közel 40 milliárd forinttal apad a program támogatása – itt azonban vélhetően csak az el nem költött összegek szerepelnek, ahol egyébként más sorok esetében is. Most rohamtempóban kell költeni, vagyis határozni és szerződni az összegek felhasználásáról – így várhatóan még néhány Magyar Közlöny megjelenik majd a héten.

Hasonló nagyságrendű év végi átrendezésre eddig még nem volt példa a költségvetés történetében – az év utolsó napjaiban azért nem érdemes átpakolni pénzeket, mert kevés az idő a felhasználásukra. Eddig a kormányzat két dolgot tett az egyes költségvetési sorokon fel nem használt tételekkel: egyrészt örült, hogy kisebb lesz a hiány és az államadósság, másrészt a következő évben növelte a mozgásterét a maradvány. Ezzel ugyanis olyan szabadabban felhasználható kerethez jutott, amelyről országgyűlési jóváhagyás nélkül is dönteni tudott, ha a hiányszámokat tartotta. A maradvány felhasználásának ezt a módszerét azonban feleslegessé teszi az az idén elfogadott rendelkezés, amely tulajdonképpen szabad kezet ad a kabinetnek a kiadási keretek meghatározásában, ha ezt a bevételi többletek lehetővé teszik.

Az év végi költési kedvet a rendkívül kedvező költségvetési helyzet is növeli: november végén az államháztartás központi alrendszere 59,3 milliárdos többlettel várta a decembert – tekintettel arra, hogy a tervezett pénzforgalmi hiány 761 milliárd forint, miközben az utolsó hónap bevételi szempontból egyáltalán nem rossz, elég nagy a mozgástér. A kedvező tizenegyedik havi egyenlegben van ugyan néhány olyan bevételi tétel is, amely az uniós elszámolású deficitnél nem vehető figyelembe, de még így is több százmilliárd forint az elkölthető összeg. A kormány a rendeletben a fejezeti stabilitási tartalékok felhasználásáról (az itt elkülönített összeg elköltéséről) is határoz, ami szintén arra utal, hogy a kedvező helyzet miatt lépett a gázra a kabinet.

Most tehát azoknál a tételeknél vont le a kormány, ahol megtakarítás keletkezett, és valószínűleg ott határozott meg nagyobb keretet, ahol esélyét látja, hogy a kiadás idei tételeként elszámolható lesz a költés. A sportberuházások közül a Nemzeti Olimpiai Központtól, vagyis a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójától vettek el közel 60 milliárd forintot, de közel 3,5 milliárdot a Bozsik Stadion fejlesztésétől is. A kisebb tételekkel együtt a különböző, idén már valószínűleg nem befutható sportfejlesztési kiadások összege 66 milliárd forint lett, ám cserébe ennél is többet (ebben a határozatban 72,2 milliárdot) költ hasonló célokra a kormány – csak máshol. A legnagyobb tételt az „egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatása” elnevezésű sor jelenti, ahol 39 milliárdos kiadási többlet szerepel, de jut közel 11 milliárd forint a versenysport támogatására, 3,1 milliárd a diósgyőri stadionra, 3,8 sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására, és még további 3 milliárd forintot különített el a kormány a szakszövetségek és az MLSZ támogatására is.

Hasonló átcsoportosítás látszik a beruházási programoknál is: 23 milliárd forintot vesz el különböző fejlesztésektől a határozat, a legnagyobb tételt az MNV ingatlanberuházásai jelentik 11 milliárddal, de a Budapesti Konferencia Központnál se sikerült felhasználni a célra elkülönített 2,8 milliárdot. Mindezek helyett azonban például 10 milliárd forint jut a Népliget rekonstrukciójára és 9,7 milliárd forint a Szegedi Ifjúsági Centrumnak.

A megmaradt pénzek felhasználására ezenkívül lehetőséget kap a kormányzati infokommunikáció (4,9 milliárd), a közgyűjtemények (4,6 milliárd), de bőven jut a Bethlen Gábor Alap támogatására (21,9 milliárd) és az állami részesedésvásárlások finanszírozására is (22,4 milliárd forintos) többletforrás.