BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Segély nincs, szigor van

Napokon belül eldőlhet, hitelesnek érzik-e a piacok a múlt heti euróövezeti csúcsértekezleten Görögország támogatására kiadott nyilatkozatot, ugyanis Athén ezen a héten ötmilliárd euró értékű kötvénykibocsátást tervez. Petrosz Hrisztodulu, a görög államadósság-kezelő központ igazgatója szerint három- vagy hétéves lejáratú papírokat dobnak piacra, és reményeik szerint ezt teljes egészében magánbefektetők jegyzik le.

Athéni vezetők most már nem beszélnek arról, hogy csak „vállalható” feltételek mellett hajlandók a piacokhoz fordulni – nyilván azért, mert az EU német nyomásra rendkívül szigorú feltételekkel volt csak hajlandó segítséget ígérni a mediterrán országnak. Ha „a piaci finanszírozás elégtelennek bizonyul”, akkor a tagállamok az IMF-fel együtt nyújthatnak kölcsönt a görögöknek, ám egy ilyen akcióra minden érintett kormánynak rá kellene bólintania, a hitelfeltételek pedig a piaciaknál rosszabbak lennének. Korábban többször utaltak arra a görög kormányzat képviselői, hogy hosszabb távon nem tudják elfogadni a jelenlegi, hat százalék feletti piaci kamatszintet, amikor a német államkincstár nagyjából feleakkora teherrel tudja megoldani az államadósság finanszírozását. Papandreu kormányának mindenesetre némi reményt ad az, hogy a gyengécske alku hírére kissé csökkent a görög állampapírok hozamfelára.

Miközben elemzők egyértelműen a kemény német–francia álláspont győzelmeként értékelik az euróövezeti döntést, Angela Merkel kancellárnak az uniós állam- és kormányfők pénteki csúcsértekezletén egy másik fontos kérdésben is sikerült keresztülvinni az akaratát. Herman Van Rompuy EU-elnök irányításával akciócsoport alakul annak vizsgálatára, hogyan lehetne a gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzésével elejét venni a göröghöz hasonló pénzügyi válságoknak. A csúcs német–francia nyomásra elfogadott záróközleménye szerint az Európai Tanácsnak 2010 végéig az EU gazdasági kormányává kell alakulnia.

A Van Rompuy-testület mandátuma „minden opció” vizsgálatára kiterjed, amelyben a német kancellár nem csekély felzúdulást kiváltott nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés esetleges módosítása is szerepel. A lisszaboni szerződés kínkeserves ratifikálása után az uniós politikai vezetők többsége úgy vélekedett, egy évtizeden belül nem szabad újabb alkotmányozási procedúrába bonyolódni. A gazdaságpolitikák szigorú ellenőrzése és a túlköltekezők megbüntetése (beleértve az euróövezetből való esetleges kizárást) azonban csak a szerződések módosításával lehetséges, csakúgy, mint a Merkel által támogatott Európai Valutaalap létrehozása.

Gordon Brown azonnal elutasította a szerződésmódosítás lehetőségét. A brit kormányfő korábban kizárta, hogy a következő két parlamenti ciklusban újranyissák az alkotmányozási vitákat, a leváltására esélyes konzervatív David Cameron pedig megígérte: népszavazásra bocsát minden jövőbeni uniós szerződésmódosítást. TG

Uniós szintű bankadót terveznek

A jövőbeni pénzügyi mentőakciók finanszírozására hivatott banki adó európai szintű kiterjesztését szorgalmazza Wolfgang Schäuble német külügyminiszter. A berlini kormánykoalíció a múlt hét végén állapodott meg a „biztosítási alap” létrehozásáról, és a francia kormánynak is hasonló tervei vannak.

Az uniós megoldás kidolgozásának előkészítése érdekében Christine Lagarde francia gazdasági miniszter szerdán részt vesz a berlini kabinet ülésén.



Az uniós megoldás kidolgozásának előkészítése érdekében Christine Lagarde francia gazdasági miniszter szerdán részt vesz a berlini kabinet ülésén. Várható görög kötvénykibocsátás (milliárd euró) - ezen a héten: 5

- néhány héten belül: további 5

- májusig: további 10-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.