Súlyosbodott a hazai munkaerőhiány

Tavaly 138,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre Magyarországon, ebből december végén 89,8 ezer maradt betöltetlen – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss kimutatásából.

Egy évvel korábban még 117 800 álláslehetőséget tartottak számon, és az év végi zárónapon 59,4 ezer maradt üres. Vagyis egy év alatt 30,4 ezerrel nőtt a betöltetlen munkahelyek száma. A 2016. decemberi zárónapon az NFSZ regiszterében 273,5 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 60 ezer fős csökkenés egy év alatt.

Így 2015 decemberéhez képest az álláskeresők száma 19 százalékkal csökkent. Az álláskeresők havi számait vizsgálva az elmúlt tíz évben még sosem volt ilyen alacsony a létszámuk.

A munkanélküliek többsége nem rendelkezik semmilyen végzettséggel, a legfeljebb általános iskolát végzettek 116,3 ezres száma az álláskeresőkön belül 42,5 százalékos arányt jelentett. Középfokú végzettséggel a munkanélküliek 51,8 százaléka, felsőfokúval pedig 5,7 százalékuk rendelkezett. Decemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,1 százalékos volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4 százalékos értéket mutatott.

A legalacsonyabb, 1,6, illetve 1,1 százalékos értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett, megemlíthető még a kedvező munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező területek között Budapest, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megye is.

[caption id="" align="alignleft" width="554"] A nyilvántartott álláskeresők száma VG-GRAFIKA[/caption]

Tavaly decemberben a legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye területére koncentrálódott, e három területi egységen jelentették be az állások 35,4 százalékát. Az elmaradottabb régiókban kimutatott magas arány abból adódik, hogy itt több volt a közfoglalkoztatási program keretében bejelentett új munkahelyek száma. Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma ugyanis csak 11,7 ezer volt, ami az összes álláshely 24,2 százaléka.

A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslettel Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megye rendelkezett. A közép-magyarországi régióba koncentrálódott a versenyszféra álláshelyeinek több mint negyede. Ezenkívül magas volt a bejelentett állások száma néhány olyan megyében, melyek munkaerőpiaci helyzete nehéz. Ide tartozik a már említett Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Csongrád megye.

Decemberben a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari foglalkozású, az egyébtermék-összeszerelő, a mechanikaigép-összeszerelő, a bolti eladó és az egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások körében voltak jellemzők.