Súrolja az öt százalékot a munkanélküliség

Megállíthatatlanul javul a magyar munkaerőpiac: a második negyedévben 5,1 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta, ami tavalyhoz képest 1,8 százalékpontos csökkenést jelent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Április és június között a munkanélküliek száma 234 ezerre rúgott, a foglalkoztatottak tábora 142 ezer fővel 4 millió 343 ezerre bővült. Ugyanakkor a közmunkaprogramban részt vevők száma is dinamikusan, tavalyhoz képest 21 ezer fővel emelkedett, és meghaladta a 232 ezres létszámot. Vagyis ha az összes közmunkást átsorolnánk a munkanélküliek közé, éppen duplájára nőne az állástalanok száma.

„Az alig több mint 5 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz – emelte ki kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy emiatt kevés a könnyen elérhető munkaerő, és strukturális problémát okoz, hogy nincs egyensúlyban a kínálat és a kereslet a munkaerőpiacon. Több ágazatban munkaerőhiány lépett fel, és vannak szektorok, ahol többlet alakult ki, nem beszélve arról, hogy több tízezer embernek nincs munkája. Ráadásul van egy réteg, amely munkaképes korú, de régóta kiszorult a munkaerőpiacról, mellettük ott vannak a közfoglalkoztatottak.

Különösen pozitív trend, hogy – az előző hónapokhoz hasonlóan – a foglalkoztatotti létszám 142 ezres bővülésének túlnyomó része (113 ezer fő) az elsődleges munkaerőpiacon valósult meg. „Eszerint a gazdaság munkahelyteremtő képessége tehát továbbra is erős, ami arra utal, hogy az első negyedévi lassulást túlnyomó részben egyszeri, technikai okok magyarázzák, és ezek megszűnését követően a GDP-növekedés ismét élénkülni fog” – hangsúlyozta Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Az üzleti felmérésekből továbbra is a foglalkoztatási szándék erősödése rajzolódik ki, így a munkaerőpiaci számok a nyár végéig még tovább is javulhatnak: nyár végén átmenetileg akár 5 százalék alá is kerülhet a munkanélküliségi ráta, az év átlagában pedig a jelenlegi fejlemények alapján akár 5,5 százalék alá. Az Erste becslése szerint is 5 százalék alá eshet a ráta, de csak átmenetileg, az év végére viszont valószínűleg visszatér az érték fölé, és éves átlagban 5,3 százalék lesz.

Az is figyelemre méltó, hogy az aktivitási ráta 60,8 százalékról 61 százalékra emelkedett a 15–74 éves korú népesség körében, ami új csúcsnak felel meg – tette hozzá Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Az euró­pai munkaerőpiaci célkitűzések szempontjából releváns 20–64 éves korosztályon belül a foglalkoztatási ráta már 71,4 százalékos, bár ebben jelentős területi szóródás figyelhető meg. A legmagasabb, illetve a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával bíró két régió (Közép-Magyarország, illetve Észak-Alföld) között a különbség meghaladja a 10 százalékpontot.

Sok a tartósan munkanélküli

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónap volt; az állástalanok 49,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliségi ráta minden régióban mérséklődött. Legjelentősebb a változás Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol 2,9 százalékponttal 5,5 százalékra, illetve 2,7 százalékponttal 5,9 százalékra csökkent a munkanélküliség. A ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,8 százalék), míg Észak-Alföldet az 1,5 százalékpontos javulás ellenére is annak több mint háromszorosa, 9,7 százalékos mutató jellemezte.