Szigorú kontroll a Grexit elkerülésére?

Jóllehet Donald Tusk, az uniós tagországokat tömörítő Európai Tanács elnöke tegnap estére szerette volna lezárni a görög válság megoldását, jelenleg úgy látszik: megint kell még néhány nap, amíg pont kerülhet az ügy végére. Az euróövezeti vezetők kétnapos találkozójukon ugyanis arra jutottak a kiszivárgott hírek szerint, hogy újabb feltételeket állítanak Athén elé, ha újabb mentőhitelhez szeretne jutni az ország. Mindezt a tárgyalási alapnak tekintett, a görög törvényhozás által szombaton hajnalban elfogadott javaslatcsomaghoz képest, amely szinte megegyezett a hitelezők által június 26-án benyújtott tervezettel – a görög kormány ennek elutasítására buzdította a választókat a július 5-i népszavazáson.

A csomag egyfelől teljes kapituláció, hiszen belemegy abba, hogy 28 százalékra emeljék a társasági adót, a lehető legszélesebb körben nőjön 23 százalékra az áfa, a hitelezők által elvárt szinten erősítsék az adóbeszedés hatékonyságát, hajtsák végre a nyugdíjreformot és a privatizációs programot, illetve több ágazat liberalizálását. Másfelől hivatalosan is említi az adósságátstrukturálásra vonatkozó görög kérést, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap is elengedhetetlennek ítélt az államháztartás konszolidálása szempontjából.

Ebben az euróövezeti pénzügyminiszterek is egyetértettek, abban azonban már nem, hogy ilyen áron szükség van-e a görögök benntartására az euróövezetben. Több ország – elsősorban a finnek és a balti államok – jelezték ezzel kapcsolatban ellenérzéseiket a szombaton kilenc, vasárnap pedig öt órán keresztül húzódó Eurogroup-ülésen, míg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azzal állt elő, hogy a görögök ideiglenesen távozzanak a valutaunióból.

Az első hallásra képtelennek tűnő ötletnek még a létezését is cáfolta a berlini kormány, a pénzügyminiszteri tanács vasárnap este kiszivárgott megállapodástervezete azonban már tartalmazta az erre vonatkozó javaslatot is arra az esetre, ha nem születik megállapodás. Az Eurogroup a Grexit elkerülése érdekében nyújtandó segítségért azt várja el, hogy a vállalásokat megerősítő törvényjavaslatokat a görög törvényhozás legkésőbb szerdán fogadja el.

Az adósságleírás helyett az Eurogroup a privatizáció felgyorsítását vagy pedig azt várja el, hogy az állami vagyont 50 milliárd euró értékben helyezzék el egy a görög államtól független, létező alapba, amely európai irányítással menedzselné ennek a vagyonnak a magánosítását, és a befolyó pénzből csökkentenék az adósságot. A hitelezői ellenőrzést tovább szigorítanák – vagyis még a trojkánál is erősebb kontroll alá kerülne a görög gazdaságpolitika –, és elvárnák azt is, hogy visszavonjanak egyes, a február 20-án már a Sziriza-kormánnyal kötött megállapodással szembemenő jogszabályokat.

A pénzügyminiszterek mindezért 82–86 milliárd eurós hitelt biztosítanának – ez az összeg jóval magasabb a Ciprasz által június végén felvetett 30 milliárdnál, de még az IMF által szükségesnek tartott 50 milliárdnál is. A kölcsön része lenne egy 10–25 milliárdos alap a görögországi bankok kisegítésére, ebből 10 milliárdot azonnal hozzáférhetővé tennének az összeomlás szélén levő rendszer stabilizálására.

Bedőlhet a bankrendszer

Bankautomaták előtt kígyózó sorok, a boltokból szép lassan kifogyó áruk, ám egyelőre viszonylagos nyugalom – lapunk munkatársa is megerősítette az elmúlt hetekben megszokott görögországi hangulatot.
A nagy kérdés az: mikor és milyen feltételekkel érhet véget a ma már két hete tartó görögországi bankzárlat. Hétvégén mindenki azt várta, hogy megállapodjon Athén a hitelezőkkel, mivel az Európai Központi Bank ehhez köti a további finanszírozást, enélkül pedig a bankszövetség vezetője szerint mára kifogyhatnak a pénzből a pénzintézetek.