Tavaly ötmilliárd forint bírságot szabott ki a GVH

Tavaly több mint ötmilliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – erről tájékoztatta a Világgazdaságot a hivatal. A legtöbb, 42 esetben a fogyasztók megtévesztése miatt büntette a cégeket a GHV, de az emiatt kiszabott bírság mindössze a teljes büntetés valamivel több mint tíz százaléka volt. Az ügyek száma alapján a dobogó második fokán a versenykorlátozó megállapodások – amelyeknek legsúlyosabbika a kartell – álltak, de az öt ügy kapcsán kiszabott több mint 3,35 milliárd forintos bírsággal az összeg alapján ezek az esetek kerültek a dobogó első helyére. Erőfölény, jelentős piaci erő, valamint az engedélykérelem késedelmes benyújtása miatt egy-egy esetben szabott ki büntetést a GVH, ezek összességében mintegy egymilliárdos bírságot jelentettek.

Úgy tűnik, tavaly a versenyjog szempontjából fegyelmezettebbek voltak a társaságok, amíg ugyanis az elmúlt évben ötven, addig 2014-ben még 61 bírsággal végződött jogsértést állapított meg a GVH. Ennek megfelelően a kiszabott büntetés is magasabb volt, az meghaladta a 7,1 milliárd forintot. Ahogyan tavaly, 2014-ben is a versenykorlátozó megállapodások miatt szabták ki összességében a legnagyobb büntetést, több mint 5,7 milliárd forintot, és a 2014-ben bírsággal zárult kartellügyek száma csaknem a duplája volt a tavalyinak. 2013-ban is a kartellügyek miatt szabta ki a legnagyobb bírságot a hivatal, a teljes 11,17 milliárd forintos büntetésből 10,58 milliárd forint köthető a versenykorlátozó megállapodásokhoz.
A GVH-hoz 2014-ben 1910 piaci jelzés érkezett, ezekből 1411-et elutasítottak, és 185 ügy szolgált versenyfelügyeleti eljárás alapjául – derül ki a GVH által az Országgyűlésnek benyújtott beszámolóból.

Az elmúlt három év viszonylatában a legnagyobb bírságot, csaknem 9,5 milliárd forintot a jelzáloghitel kapcsán folytatott kartellügy miatt szabta ki a GVH. Az ügyben hat bank, az OTP, az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a CIB és az UniCredit volt az érintett. A második helyen az a hétmilliárd forintot meghaladó bírság állt, amelyet még 2010-ben szabott ki a hivatal egy vasútszakasz felújítása kapcsán a Vegyépszer és társaira, szintén kartellezés miatt. Még csak néhány hónap telt el 2016-ból, de az idén eddig kiszabott BankAdat információs kartell miatt a Bankszövetség, a Nemzeti Bankárképző Központ már így is felkerült a dobogó harmadik fokára. Az önmagában négymilliárd forintos bírság alapján idén minden bizonnyal sikerült túlszárnyalni az elmúlt évi ötmilliárdos bírságot, főleg ha pénzfizetéssel zárul az a versenyfelügyeleti eljárás is, amelyet az M4-es autópálya építésével kapcsolatban felmerült kartellgyanú miatt indított a hivatal. Ez az az útszakasz, amelynek építését leállította a kormányzat, és amelynek építői között a Simicska Lajos üzletember érdekeltségébe tartozó Közgép is részt vett.

Az útépítők egyébként nem most kerültek először kartell miatt a GVH vizsgálatának célkeresztjébe, 2009-ben is csaknem hárommilliárd forintos bírsággal sújtott a hivatal több útépítő vállalkozást, de bírságolt gyógyszerkartell miatt is, például tavaly csaknem 2,5 milliárd forintra büntetett öt céget. A médiapiac szereplői sem mindenkor voltak tekintettel a versenyjogra, 2014-ben például több médiavállalkozást is megbüntetett a GVH, együttesen több mint kétmilliárd forintra.

Győzött a GVH

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a jogsértést megállapító határozatoknak mintegy felében kértek felülvizsgálatot az érintett vállalkozások – közölte a GVH. Az esetek nagy többségében a GVH döntéseit az egyes felülvizsgálati fórumok (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Fővárosi Törvényszék, Kúria) helybenhagyják, a bírságok végrehajthatóvá válnak.