Tízmilliárd a magyar topkereset

Egyre többet keresnek a jól kereső magyarok, az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a TOP-jövedelmek 2015-ben – derül ki a Nemzeti Adó és Vámhivatal Világgazdaságnak küldött adataiból. A múlt évi adóbevallások tanúsága szerint tavaly az első száz legmagasabb jövedelmet kimutató magánszemély összesen 130,5 milliárd forint jövedelmet vallott be, ami 23 százalékos növekedés a 2014-eshez képest. A jövedelmi különbségek a legjobban keresők között is emelkedtek tavaly: a leggazdagabbak elitje gyorsabban gyarapodott az átlagnál, míg a legjobban kereső százas lista végén szereplők nem tudták tartani az ütemet. Az első százba 499,7 millió forintos keresettel lehetett bekerülni – ez csak 12 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Ehhez képest a legmagasabb jövedelem megduplázódott.

A legmagasabb jövedelmet bevalló magyar 9 milliárd 759 millió forintos keresetről adott számot – tavalyelőtt a csúcsjövedelem 4,3 milliárd forint volt, vagyis ez összesen 124,5 százalékos növekedést jelent. (Az a megküldött adatokból természetesen nem derül ki, hogy ugyanarról a személyről volt-e szó, vagyis a csúcstartó megduplázta-e a jövedelmét, vagy valaki hirtelen beelőzött.) Az adatokból annyi látszik, hogy a legtöbbet kereső magyar osztalékként vette fel jövedelmét, méghozzá külföldön. A NAV adatai szerint ugyanis a legmagasabb forrásadós jövedelem tavaly 9 milliárd 756 millió forint volt – ebből azért kikövetkeztethető, hogy a legjobban kereső honfitársunk szerény bruttó 250 ezer forintos havi alapfizetést is hazatolhat valamilyen formában. A többit azonban nem itthon kereste meg, a legnagyobb forrásadós jövedelem ugyanis az adóhivatal beszámolója szerint teljes egészében külföldi osztalékjövedelem volt. Ez után külföldön 1 milliárd 463,4 millió forint (15 százalék) adót fizetett meg a magánszemély, vagyis Magyarországon a maradék egy százalék, 97,6 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. A 2015. évi legnagyobb belföldi forrásadós jövedelem egyébként 6 milliárd 604,5 millió forint volt, melyhez 1 milliárd 58 millió forint adófizetési kötelezettség társult.

A legmagasabb jövedelmek között egyébként is jellemző az osztalékból származó keresmény. A legjobban kereső száz magánszemély bevallott jövedelmének 86,4 százaléka elkülönülten adózó jövedelem volt tavaly, és ezen belül is – az összes jövedelem százalékában kifejezve – 62,4 százaléka osztalék, 21 százaléka pedig árfolyamnyereség volt.

A legmagasabb munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerző a 18. helyet foglalta el. A forrásadós jövedelmek kiugró nagyságrendjét jelzi, hogy az összes fizetendő adó rangsorában az első 25 helyezettből 23 kötelezettsége főként forrásadóból keletkezett.

2015-ben a legnagyobb összevont jövedelem 3 milliárd 777,1 millió forint volt – az előző évinél 2 milliárd 657,5 millió forinttal több –, ami külföldön 35,5 százalékos adóteherrel adózott, így ez után a kereset után a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt Magyarországon nem kellett adót fizetni. A múlt évre vallott legmagasabb munkaviszonyból származó bérjövedelem 1 milliárd 757,4 millió forint volt, az ezen összeget szerepeltető adózónak összesen 1 milliárd 886,8 millió forint összevont jövedelme volt. Ezután az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó 301,1 millió forint volt, a teljes adófizetési kötelezettség – a magánszemély 54,1 millió forint összegű elkülönülten adózó jövedelmeit is figyelembe véve – 309 millió forint volt.