Megelégelte az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a növekvő szeméthegyeket.
Javaslata szerint 2030-ra a települési (háztartási és vállalati) hulladék újrahasznosítási arányát 70 százalékra kell növelni, miközben az Európai Bizottság csak 65 százalékot indítványozott; a jelenlegi arány 44 százalék. További terv, hogy e szemétnek csak a 10 százaléka kerülhetne lerakókba, és e számot újabb öt év alatt 5 százalékra kellene leszorítani. Kicsit szigorúbb előírások vonatkoznának azokra az országokra, amelyek a települési hulladékaik több mint 65 százalékából építenek szeméthegyeket. Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Lettországban, Máltán és Romániában még 75 százalék fölötti az arány.
Végül 2030-ban feleannyi élelmiszer mehet a hulladékba, mint most. Uniós szinten most évi 89 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, azaz lakosonként évi 180 kilogramm. Lényegében egy körforgásos gazdaság kialakításához kell közelíteni. Az előírások betartására alapértelmezésben nem lehetne haladékot kérni, csak különösen indokolt esetben. A javaslatokról március második hetében szavaz a parlament Strasbourgban.
Magyarországon évről évre nő az újrahasznosított anyagok aránya, de elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2014-re 32 százalékos adatot közölt. A mennyiségnek körülbelül a háromötödét az anyagukban ismét feldolgozott hulladékok adták. Az országon belül a legjobb a nyugat-dunántúli helyzet, 70-80 százalékos újrahasznosítással, onnan keletre egyre rosszabb. A hazai lerakókba kerülő települési hulladék aránya a 2006-os 65 százalékról 2012-re 36 százalékra esett. A vállalatok e téren mutatkozó aktivitására tegnap érkezett új példa: az Unilever vállalta, hogy 2025-ig az összes műanyag csomagolóanyaga teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég gazdaságilag is igazolni kívánja a műanyag-újrafeldolgozás életképességét, a fontosságát pedig riasztó példával támasztotta alá a közleményében: várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban már több lesz a műanyag, mint a hal.
Az Eurostat számai részben a tagországok adatszolgáltatásán alapulnak, amelynek egy szűk, hazai részterületén azonban látható némi kavarodás. A visszajelzések alapján ugyanis „nem egyértelműek és jogbizonytalanságot kelthetnek” a csomagolási hulladékról szóló 2012-es kormányrendelet egyes passzusai. Emiatt esetenként olyan gazdálkodó szervezetek – műanyag zacskókat forgalomba hozó vállalatok – is szolgáltattak adatokat, amelyeknek nem kellett volna, és olyanok is, amelyek már megadták az érintett adatokat a termékdíjfizetési kötelezettségükhöz kapcsolódóan.
Azoknak a cégeknek viszont nem mindegyike adott le jelentést, amelyeknek kellett volna. A Kormany.hu-n közzétett rendeletmódosító javaslat ezért egyértelműsítené, hogy mely szervezeteknek kell adatokat beadniuk – a termékdíjfizetésre kötelezetteknek például nem kell. Definiálta a módosító az érintett zacskótípusokat is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.