Uniós ajánlat a fejlődőknek

A fejlődő országok keveslik az Európai Unió pénteken véget ért csúcstalálkozóján számukra a klímaváltozás hatásainak enyhítése céljából egyfajta gyorssegélyként a 2010–12 közötti időszakra megszavazott 7,2 milliárd eurót. Uniós diplomaták viszont úgy érvelnek, hogy az öszszeg a még korábban „álomcélként” emlegetett 6 milliárdnál is több, ráadásul ők legalább már megnevezték, mennyit hajlandók adni erre a célra – míg az Egyesült Államok, Japán vagy a többi fejlett állam még nem. Elemzők szerint az biztosnak látszik, hogy a gálánsnak szánt uniós felajánlás (amelyből végül a sokáig vonakodó Magyarország is kiveszi a részét) nem lesz arra alkalmas, hogy új lendületet adjon a szombaton záruló koppenhágai ENSZ-klímacsúcsnak.

A klímacsúcson a világ 140 fejlődő országa nevében megszólaló G77-es csoport főtárgyalója, a szudáni Lumumba Stanislas Dia-Ping úgy nyilatkozott, hogy a 7,2 milliárdos brüsszeli uniós felajánlás csorbíthatja az EU-ba vetett bizalmat. Szerinte az alacsony összeg fényében úgy tűnik, mintha az unió vezetői klímaszkeptikusak lennének, mert ilyen csekély summa nem tudja biztosítani, hogy a szegény országok sikerrel vegyék fel a küzdelmet a klímaváltozással.

Az EU részéről azonban Fredrik Reinfeldt, a soros elnökséget betöltő Svédország miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy nem is ez az összeg célja, az csupán egyfajta gyorssegély, amelyből meg lehet kezdeni a klímavédelmi teendők megtervezését és előkészítését, illetve a legsürgősebb intézkedések megtételét. Az EU kész 2013-tól tovább növelni e célú segélyeit.

Reinfeldt különösen elégedettnek nevezte magát amiatt, hogy az uniós vállalásból végül mind a 27 tagállam (sőt, a közösségi költségvetésből kivett összeggel még az Európai Bizottság is) kiveszi a részét. Még a csúcs első napján is úgy látszott, hogy a legszegényebb nyolc-tíz tagállam nem akar felajánlást tenni – így volt ezzel Magyarország is. Végül azonban a többiek erős nyomására kénytelenek voltak beadni a derekukat. Igaz, anyagi helyzetükre hivatkozva néhányan csak szimbolikus összegeket jelöltek meg, például a válság által leginkább sújtott Lettország, de a legszegényebb tagállamként ismert Bulgária is.

A dollárban tett, évente 3,6 milliárdos uniós ajánlat méltányosnak tekinthető az EU gazdasági súlyát, illetve azt a korábban emlegetett célkitűzést szem előtt tartva, hogy a fejlett országoknak összesen 10 milliárd dollárt kellene összeadniuk – értékelte lapunknak Fleischer Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az persze már más kérdés, hogy ez az évi 10 milliárd mire lenne elegendő, főleg úgy, hogy az uniós felajánlás nagy része nem új pénzt jelent – tette hozzá a szakértő.

Fleischer a fejlődő országoknak nyújtandó klímaügyi segítség kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a donorok minden bizonnyal saját technológiájuk átadásának formájában igyekeznek majd eleget tenni vállalásaiknak, saját cégeik exportját próbálva meg támogatni. Az csak a részletek unión belüli kidolgozása során dől el, hogy ebből a magyar vállalatok is nyerhetnek-e, vagy a hazai felajánlás is mondjuk német cégek kivitelét segíti majd.

Magyarország 2010-re egymilliós, 2011-re kétmilliós, 2012-re hárommilliós felajánlást tett – ez sem sokkal nagyobb a szimbolikus tételnél. Hazánk jelenlegi gyengeségét jól mutatja, hogy a feleakkora lakosságú Szlovákia, az ötödakkora Szlovénia, de még a huszadakkora Luxemburg is nagyobb felajánlást tudott tenni. Igaz, Bajnai Gordon kormányfő ígérete szerint a magyar felajánlás legalább valóban „új” pénz lesz, míg jó néhány tagállam esetében nem tudni, mekkora az általuk megnevezett összegen belül a már korábban beígért, s csupán „átcímkézendő” pénzek aránya.

Koppenhágai tervezet

Az uniós csúcson született megállapodással egy időben nyilvánossá vált egy tervezet a koppenhágai tárgyalásokon is. Ennek értelmében 2050-re az 1990-es szint legalább felére kellene csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást. A fejlődő országok korábban ellenezték ilyen jellegű célkitűzés megfogalmazását. A tervezet azonban nemcsak ezért nem nyerte el a tetszésüket, hanem azért sem, mert nem tartalmaz pontos összeget a 2050-ig számukra összeadandó klímaügyi segítség nagyságáról. A fejlődők a 2050-es globális emissziócsökkentési célok helyett korábban azt szorgalmazták, hogy a fejlettek tegyenek számszerű vállalásokat egy rövidebb, 2020-ig terjedő időszakra. A tervezet ezzel kapcsolatban egy 2007-es, 25–40 százalékos ENSZ-javaslatot ismétel meg. Bár ez a fejlődők egy része számára elfogadható is lenne, a fejlettek eddigi vállalásai csak 14-18 százalékot tesznek ki. Szombaton egyébként világszerte nagyszabású tüntetéseket tartottak azért, hogy a koppenhágai klímacsúcs résztvevőit határozott cselekvésre ösztönözzék a felmelegedés megállítására. A dán fővárosban a megmozdulás erőszakba torkollott, és közel ezer tüntetőt vettek őrizetbe. BÁ–UGy

Jövő áprilisban döntenek a közös uniós külügyi szolgálat szervezetéről és működéséről

Legkésőbb 2011-től el kell kezdeni az államháztartási deficitek csökkentését (évi 0,5 százalékosnál „jóval nagyobb mértékben”)

Felkérték a Nemzetközi Valutaalapot, vizsgálja meg, hasznos lenne-e bevezetni a bankok kötelező csődvédelmi biztosítását, illetve valamiféle adót a pénzügyi tranzakciókra (Tobin-adó)

Új tízéves stratégiát kell alkotni 2010 első felében az EU versenyképességének erősítésére

Az Európai Bizottságnak jövőre jelentést kell közzétennie, milyen prioritások mentén képzeli el az uniós költségvetés átfogó reformját

Stockholmi program néven tervet fogadtak el a bel- és igazságügyi együttműködés mélyítésére 2010–14 között

Jövő áprilisban döntenek a közös uniós külügyi szolgálat szervezetéről és működéséről

Legkésőbb 2011-től el kell kezdeni az államháztartási deficitek csökkentését (évi 0,5 százalékosnál „jóval nagyobb mértékben”)

Felkérték a Nemzetközi Valutaalapot, vizsgálja meg, hasznos lenne-e bevezetni a bankok kötelező csődvédelmi biztosítását, illetve valamiféle adót a pénzügyi tranzakciókra (Tobin-adó)

Új tízéves stratégiát kell alkotni 2010 első felében az EU versenyképességének erősítésére

Az Európai Bizottságnak jövőre jelentést kell közzétennie, milyen prioritások mentén képzeli el az uniós költségvetés átfogó reformját

Stockholmi program néven tervet fogadtak el a bel- és igazságügyi együttműködés mélyítésére 2010–14 között-->