Válság esetén régiós menekülőeszközként is használják a forintot

Idén még nem látott szintre, 312,7-re gyengült a forint az euróhoz képest pénteken, de a régiós devizáknak sem volt jó napjuk. A román lej napközben többször is átlépte a 4,55-os szintet, a záróár 2013 januárjában volt utoljára ennyi, a lengyel zlotyi a sávjának az aljáról indult gyengülésnek, utoljára január végén járt a záróár a pénteki 4,3379 feletti árfolyamon.

A gyengülés oka a globális hozamemelkedés – mondta lapunknak Ötvös Mihály, a CIB Bank szenior deviza-üzletkötője. A múlt heti EKB-döntés és a szerdára borítékolható Fed-kamatemelés is olyan stop-lossokat indított be, amelyek a forint gyengüléséhez vezettek. Ötvös szerint az európai hozamgörbe emelkedésével tovább gyengülhet a forint. Ezt támasztja alá, hogy a 312-es szint áttörése után 315-ig nincsenek komolyabb technikai ellenállások.

A forint 2015 májusa óta alapvetően 305 és 315 között oldalaz az euróval szemben, a Brexit-népszavazás idején is csak rövid időre lépett ki ebből a sávból. A régiós devizák volatilitása belpolitikai okokra vezethető vissza, a forint árfolyama ugyanakkor a jó gazdasági fundamentumoknak és a korábbinál alacsonyabb külföldi kitettségnek köszönhetően kiszámíthatóbb. Ötvös Mihály szerint válsághelyzetekben a forint régiós viszonylatban egyfajta menekülődeviza lett, a lengyeleket érintő negatív hírek esetén például sok zloty-forint short pozíciót nyitottak.

A cseh piacra azért figyelnek a befektetők, mert egyre többen emlegetik, hogy közeledik a korona euróval szembeni, 27-es szintnél meghúzott küszöbének elengedése. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője szerint a lépésre az év második felében kerülhet sor. Ötvös ugyanakkor úgy véli, hogy már a második negyedévben eltörölhetik az árfolyamküszöböt, akár a következő, április 1-jei jegybanki ülésen. A Reuters által megkérdezett elemzők április–májusra teszik a korona elengedésének legvalószínűbb időpontját.

Az árfolyam elengedése a svájci frank 2015-ös küszöbének eltörléséhez hasonló hatással járhatna. Először hirtelen koronaerősödés jöhet, majd visszaállna az árfolyam egy stabilabb, de az intervenciókkal fenntartottnál erősebb szinte. Ennek következtében a cseh jegybank jelentős veszteséget szenvedhet el az óriási, öt év alatt 35 milliárdról 100 milliárd euróra hízott devizatartalékain.

A térségi devizák közül a lengyel zloty és a román lej helyzete hasonlítható leginkább a forintéhoz. Az elmúlt egy évben a két fizetőeszköznél alapvetően a belpolitikai okok miatt voltak nagyobb elmozdulások, ám Samu János szerint ezek a hatások mindkét országban kifutottak, és egy konszolidációs időszak jöhet. A zlotyi az euróval szemben a 4,25 és 4,5 közötti sávban mozgott, a felső szélét két politikai esemény miatt lépte át rövid időre. A másik egy belső hatás, a lengyelországi svájcifrank-alapú hitelek kivezetésének első tervezett módja volt, de végül mérsékeltebb terheket kaptak a nyakukba a bankok. Március elejére a zloty átkerült a sáv másik szélére, amit a dollár erősödése is segített.

A lej egy kevésbé likvid és nem annyira fókuszban lévő deviza, a jegybanki intervencióknak is köszönhetően többnyire a 4,48 és 4,58-os szint között tartózkodik, ettől belpolitikai okok miatt, például a közelmúlt tüntetéseinek hatására tért el.

A török líra sokat szenvedett az elmúlt időszakban, a folyamatos belpolitikai feszültségek és a várható amerikai kamatemelés távol tartják a devizától a befektetőket. A gazdaság sokkal inkább külső forrásokra, jellemzően a dollárra van utalva, az amerikai hozamemelkedés így nem tett jót az árfolyamnak. Ezt nehezíti, hogy a jegybank csak jelentősebb válság esetén avatkozhat be, és az inflációt sem tudja a tervezett 5 százalékos szinten tartani. A török líra tavaly őszig 2,85 és 3 dollár közt oldalazott, majd több hullámban gyengült, 3,96-os szinten is járt az árfolyam.