Viták kereszttüzében: a Bokros-csomag

Bokros Lajost 1995. március 1-jén nevezték ki a pénzügyi tárca vezetőjévé, a szakember pedig nem sokat tétlenkedett: alig két héten belül, március 12-én már meg is hirdette a következő évek magyar gazdaságpolitikáját meghatározó stabilizációs csomagját. Az akkori kihívások számos területen igencsak hasonlítottak a hazánk előtt manapság álló nehézségekre. Az államadósság már akkor is tetemes méreteket öltött, az 1990-es évek elején ígéretesen induló privatizációs folyamat megakadt, és hazánknak nem volt érvényes megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) sem.

A gazdasági viszonyokról sokat elárulnak az alábbi számok: 1989 és 1993 között a GDP mintegy 20 százalékkal, az ipari termelés 35 százalékkal, a mezőgazdaság termelés pedig 45 százalékkal csökkent. A reálbérek és a magánfogyasztás szintén zsugorodott, és 1990 és 1994 között közel 1,5 millió munkahely szűnt meg. A kormány számára mindezeken túl komoly gondot okozott, hogy a költségvetési deficitet csak rövid lejáratú állampapírokkal tudták finanszírozni, a hiány mértéke pedig 1994-1995-ben már veszélybe sodorta a lejáró hitelek visszafizetését és új kölcsönök felvételét.

Bokros Lajos, a főgonosz - Kern András kabaréja 1995-ből

Az 1995 tavaszán hivatalába lépett új pénzügyminiszter a helyzet kezelésére széles körű megszorításokat, valamint a forint csúszó leértékelésének a bevezetését határozta el. Érdemes előbb ez utóbbiról néhány szót ejteni, hiszen nem túlzás, hogy a csúszó leértékelés a Bokros-csomag velejét képezte . Már 1995. tavaszán a kormány egyszeri alkalommal, 9 százalékkal csökkentette a nemzeti valuta értékét, 1995. július 1-ig pedig a forint havonta további 1,9 százalékot veszített értékéből. Az év második felében a leértékelés üteme lassult, és a következő hónapokban már nem haladta meg a havi 1,3 százalékot.

A leértékelés segítségével sikerült egészséges szerkezetűvé alakítani az exportot és az importot . A korábbi erős nemzeti valuta ugyanis a behozatalt erősítette, míg a kivitelnek igen rosszat tett. A kiszámítható, ütemezett leértékelés fordított ezen a helyzeten: a korábbi tetemes import és gyengélkedő export helyett a behozatal jelentősen csökkent, a kivitel és ezzel az exportáló magyar vállalatok pedig erősödtek.

Ennek hatására a fogyasztás ugyanakkor drámaian csökkent, a termelés viszont – a korábbi, pesszimista várakozásokkal szemben - nem. Jelentős visszaesés csak a beruházások terén mutatkozott.

A Kern-kabaré 2. része

A forint csúszó leértékelésével egy irányba mutatott a vámpótlék bevezetése is: a 8 százalékos teher kivetése jelentősen gátolta a importot, és nem elhanyagolható mértékű költségvetési bevételt hozott az államkasszának. A vámpótlék 1997-ben fokozatosan szűnt meg, érdemes azonban megjegyezni, hogy a teher alól eleve mentesítették az energiahordozók behozatalát.

A csomag másik pillérét a jövedelmek és a szociális juttatások radikális visszafogása képezte . Miközben a forint csúszó leértékelése, a 28 százalékot meghaladó infláció (1995-ben) eleve csökkentette a lakosság rendelkezésére álló reáljövedelmeket, a pénzügyminiszter további konkrét megszorításokat is bevezetett. A kormány többek között befagyasztotta a nominálbéreket a közszférában, és bár a magánszférára közvetlen hatása nem volt a kabinetnek, a vállalkozások jó része is követte az állami példát. Az egy főre jutó reálbér 1995-ben 12,2 százalékkal csökkent.

Családi pótlék jövedelemhez kötése: 9 milliárd forint

Célzott gyermekgondozási és anyasági támogatás: 2 milliárd forint

Gyermekgondozási díj és egyszeri családtámogatás megszűnése: 6,7 milliárd forint

Ingyenes fogorvosi ellátás megszűnése: 7 milliárd forint

Tandíj bevezetése a felsőoktatásban: 2 milliárd forint

A kormány jóval erősebben érvényre juttatta a rászorultság elvét a különböző támogatások körében is. A fogászati ellátás ingyenességének a megszüntetése mellett visszafogták a gyógyszerek költségvetési támogatását is. A nyugdíjkorhatár emelkedett, és véget vetettek a felső oktatás teljes ingyenességének is. A gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra jogosultak köre mintegy tizedével szűkült. Igaz, ez utóbbi területen komoly jogviták kerekedtek.

Az anyasági- és gyermektámogatási juttatásokkal kapcsolatos módosításokban az Alkotmánybíróság (AB) nem talált kivetnivalót, ám az új jogszabályok hatályát az újonnan születettekre korlátozta. A családi pótlék terén tett módosításokat, a táppénz finanszírozásának átalakítását, valamint a honoráriumokra kivetett 44 százalékos tb-járulékot ugyanakkor a taláros testület megsemmisítette.

A kabaré 3. része

A megszorítások többsége széles rétegek húsába vágott, az élet színvonal jelentősen csökkent, a pénzromlás üteme pedig éves szinten 30 százalék közelébe emelkedett, ugyanakkor idővel megmutatkoztak az eredmények is: a költségvetés egyenlege – az államadósággal járó tehertételek figyelmen kívül hagyásával – felkúszott a pozitív tartományba, miközben a GDP várható csökkenése helyett a gazdaság bővülése folytatódott, és nem zuhant vissza a foglalkoztatási ráta sem. Megállt az adósságállomány növekedése, és idővel sikerült visszaszerezni az ország hitelképességét.

Az 1996. február 18-án hivatalából távozott pénzügyminiszter tevékenységét nehéz tárgyilagosan megítélni, ám az tény: a Bokros-csomag azóta tananyag számos közgazdaság-tudományi egyetemen, és a lépés-sorozatot utólag követendőnek minősítette a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is. A bírálók szerint ugyanakkor a 90-es évek második felében a megszorítások miatt hazánk számos lehetőséget mulasztott el, és a kormányzati lépések túl nagy áldozatokat követeltek a lakosságtól. Ez utóbbit jól mutatja, hogy a Bokros-csomag megvalósítását összesen nyolc nagy tüntetés kísérte, melyek többsége nem érte el a kitűzött célokat, igaz, akad néhány kivétel is.

Családi pótlék jövedelemhez kötése: 9 milliárd forint

Célzott gyermekgondozási és anyasági támogatás: 2 milliárd forint

Gyermekgondozási díj és egyszeri családtámogatás megszűnése: 6,7 milliárd forint

Ingyenes fogorvosi ellátás megszűnése: 7 milliárd forint

Tandíj bevezetése a felsőoktatásban: 2 milliárd forint

Tüntetések a Bokros-csomag ellen 1995. március 22. - Budapesten több mint tízezer diák tiltakozik a tandíj bevezetése ellen. A Pénzügyminisztérium előtt a tüntetők kifütyülik a tárca vezetőjét.

1995. március 30. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezésében pedagógusok tüntetnek a PM előtt a Bokros-csomag ellen.

1995. május 1. - A Pedagógusok Szakszervezete a Belügyi Dolgozók Szakszervezetével 15 ezer fős nagygyűlést tart a Roosevelt téren. Az oktatás biztonságos finanszírozását, valamint azt követelik, hogy ne bocsássanak el közalkalmazottakat a fegyveres testületektől.

1995. szeptember 5. - Több mint 2500 hivatásos tűzoltó tiltakozik Budapesten.

1995. szeptember 25. - A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének szervezésében valamennyi egyetemen és főiskolán tiltakozások a tandíj bevezetése ellen. A tüntetéssorozat csak október 5-én ér véget.

1995. november 11. - Több tízezer egészségügyi dolgozó követel a Kossuth-téren 35 százalékos béremelést és a dologi költségvetés tízszázalékos emelését.

1995. november 15. - Több tízezer pedagógus és közművelődési dolgozó tüntet a Kossuth téren. A követelések között szerepel a 25 százalékos béremelés, valamint az oktatási és művelődési intézmények működésének biztosítása.

1996. október 1. - A tandíj eltörlését és a támogatások növelését követeli a Kossuth téren a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége.

-->