VOSZ: ne legyen elbocsátás

Két hét múlva ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelésének megoldásához – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kiemelte: amíg nem ismeri a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló program pontos részleteit, addig nem érdemes számháborúzni.

Az érdekképviselet közleménye szerint a Munkástanácsok kedden, a konzultációs fórumon – a résztvevők között egyelőre egyedüliként – előterjesztette a javaslatait, amelyek a minimálbér 8, a szakmai bérminimum 13 százalékos emeléséről szólnak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kifejtette, a javasolt emelési mérték az első érdemi lépést jelentené ahhoz, hogy a magyarországi minimálbér nettó összege belátható időn belül felzárkózzon a létminimum-számítások által kimutatott megélhetési költségekhez. A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kiemelte: a szakszervezeti oldal egy középtávú bérfelzárkóztatási programban gondolkodik.

Dávid Ferenc azt mondja, egységes állásponttal kell előállniuk a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezeteknek. A főtitkár hangsúlyozta, nem támogatnak olyan tervezetet, amely végül elbocsátásokhoz vezethet. A végső cél az, hogy olyan béremelésben tudjanak megállapodni, amely egyfelől méltányos, másfelől a vállalkozók sem rokkannak bele.
Dávid Ferenc kiemelte, akár egymillió munkavállaló is érintett lehet a béremelésben, akiknek elsősorban az a legfontosabb, hogy a nettó jövedelmük értékesebb lesz-e, ami infláció feletti béremeléssel lenne elérhető. A VOSZ főtitkára hozzátette: az adótörvények és a költségvetés elfogadása és lezárása miatt nem lát esélyt a paradigmaváltásra.

Infláció feletti béremelésre szükség lesz, mert egyre többen hangsúlyozzák, hogy az alacsony hazai bérek miatt külföldre vándorolnak a magyarok. A Raiffeisen elemzői rámutattak: a visegrádi országok bérszínvonalával összevetve 15-20 százalékkal alacsonyabbak a magyar bérek. A gazdasági növekedés egyik akadálya a növekvő munkaerőhiány, leginkább az iparilag fejlett terülteteken. Nagyarányú béremelésre viszont nem lehet számítani, hiszen ez elbocsátásokhoz vezetne számos iparágban.