Politikai dilettantizmus, intellektuális csőd Sólyom megnyilatkozása?

Heves reakciókat váltott ki Sólyom László hétvégi interjúja. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője bírálta az államfőt, mert véleménye szerint október 23-a kapcsán csak a történet egyik oldaláról tett említést. A Klubrádióban pedig az interjú egyéb részeit bírálták.

"...bosszant, amikor eszközként akarnak használni. Arról azonban mindenkit biztosíthatok, hogy döntéseimet, megszólalásaimat még ez sem tudja befolyásolni. Ugyanígy állíthatom, hogy sem a kuruc.info, sem a 168 Óra nem befolyásol abban, hogy mikor szólalok meg. A Sándor-palota mindig kívül marad a napi politika irracionalitásán" - mondta többek között Sólyom László államfő a Népszabadságnak adott interjúban.

Politikai dilettantizmusnak tartom Sólyom László mondatát - nyilatkozta a Klubrádiónak a Népszabadság-interjú részletéről Gábor György vallásfilozófus, szociológus. - A kuruc.infora vonatkozó megjyegyzés gyakorlatilag a politkai salak beemelése a közvbeszédbe. Ez nem képezheti a politikai közbeszéd részét, illetve egyetlenegy módon mégis, mégpedig úgy, ha Sólyom László elhatárolódott volna tőle, valamilyen negatívumra hozta volna fel példának, elrettentő, rémséges negatívumként vagy veszélyforrásként említve. De itt szó sincs erről. Itt egy hűvös, decens, távolságtartó utalásban hangzik el ez, mintegy megemlítve a hazai politikai paletta két sajtótermékét. Együtt a 168 ÓRÁval, amelynek a szellemiségével nem kötelező egyetérteni, de mint baloldali-liberális folyóirat, része a magyar politikai kultúrának.

Gábor György kitért Sólyom László felszólalására a Magyar Tudományos Akadémia ''56-os emlékülésén:

- Itt is elkövetett valamit, amit nem dilettantizmusnak, hanem egész egyszerűen intellektuális csődnek tekintek, amikor bizonyos politikai direktívát adva szinte számon kérte a történészektől azt, hogy miért nem írnak kellően objektív műveket 1956-ról. Nem érthető, miért kellett arcul csapni azokat a történészeket, akik az utóbbi években számtalan jobbnál jobb művet tettek le az asztalra 1956-ról, nem mellesleg egy olyan műhelyt fnntartva, mint az 1956-os Intézet. A köztársasági elnök sokak számára bizonyos értelemben igazodási pont, morális instancia. Példaértékűek a tettei és mondatai. Éppen ezért teljesen jogos, ha nagyítóval vizsgáljuk a mondatait, a megnyilatkozásait. Ki kell szűrni és rá kell mutatni mindazon képtelenségekre, amelyek elhangzanak - sajnos több is volt már ilyen az elmúlt időszakban.

A vallásfilozófuson kívül, Mester Ákos is hevesen bírálta az államfőt. (Klubrádió - Népszabadság)