Budapest. Az idén hetven budapesti villamost újított fel a BKV Zrt., összesen mintegy 3,4 milliárd forintért – mondta el érdeklődésünkre Balog András, a társaság villamoságazatának járműműszaki főmérnöke. Jövőre hasonló nagyságrendű összeget fordítanak erre a célra. A főváros villamosainak átlagéletkora 30,4 év, beleértve a legújabb szerzeményeket, a Combinókat is. A legrégebbi, UV jelzésű járművek átlagosan 2,6 millió kilométert tettek meg. Közülük a motorral felszereltek 40, a motor nélküliek már 56 évesek. Utóbbiakat leváltják, vonalaikon a körútról lekerülő szerelvények közlekednek majd. Ez már megtörtént a 42-es és 52-es útvonalán augusztus 1-jétől, november 13-tól pedig a 19-esek vonalán álltak forgalomba a körútról kivont szerelvények. Mindkét esetben 20-20 UV gépes villamos leváltására volt lehetőség. Ezeket eladja a BKV, az első 20-ra már van is jelentkező. Jellemzően éttermi kocsiknak használják majd ezeket, de megőrzésre is vesznek belőlük gyűjtők, múzeumok. Legközelebb a 49-es vonalán lesz váltás, a tervek szerint jövő januárban. 2007. júniusig valamennyi UV jármű kikerül a forgalomból.
Nemzetközi viszonylatban a fővárosi villamosállomány öregnek számít. Ám műszaki okokból a tervezett menetek mindössze 0,45 százaléka marad ki, nem sokkal több a nemzetközi átlagnál – tette hozzá Balog András. A fő feladat most a körúti Combino-forgalom beindítása. A Nagykörúton 36 szerelvény jár, ebből 18 Combino. Év végéig további három áll üzembe, 2007 májusára pedig Budapesten lesz a Siemenstől 136 millió euróért vásárolt 40 szerelvény.
Miskolc. A Miskolci Közlekedési Zrt. villamosfejlesztési tervét már 2002-ben elfogadta a városi közgyűlés, a program pedig bekerült a második Nemzeti fejlesztési tervbe is. A társaság decemberben adja be pályázatát, amelyben uniós támogatást kíván szerezni a projekthez. Tervezett beruházása 33,5 milliárd forintba kerül. Ebből felújítanának és alacsony lépcsővel látnának el tizennyolc Tatra villamost, meghosszabbítanának két vonalat és felújítanák Miskolc teljes villamospályáját. Lecserélnek tizennyolc másik járművet, de még nem dőlt el, hogy helyettük tizennyolc vagy húsz újat vesznek-e – tudtuk meg a társaságnál.
Győr. Győrben meglehetősen képlékeny a helyzet. Bár a város hosszabb ideje mérlegeli, hogy zsúfolt autóközlekedése és sok helyen keskeny utcái mellett nem villamossal lehetne-e legjobban megoldani a közlekedés nehézségeit, döntés azonban még nincs. A városi tömegközlekedésről a Kisalföld Volán gondoskodik, ha tehát valamikor lesz Győrben villamos, azt vélhetően nem egy buszos cég üzemelteti majd. Kérdéseinkre a város sajtóosztályán még nem tudtak válaszolni, mondván, az egy hónapja felállt városvezetés egyelőre a folyó és a tervezett projektek átvilágítását végzi. Ezek eredménye ismeretében dönthet a város arról, milyen jövő évi költségvetéssel gazdálkodhat, s hogy abból milyen új beruházást indíthat.
Szeged. A Szegedi Közlekedési Társaság Kft.-nek jelenleg 24 Tatra villamosa van, ebből tizenegy csuklós. Van 11 régi is, de ezeket már nem érdemes felújítani, helyükre öt-tíz használt németországi jármű beszerzése van folyamatban, ezeket a cég saját maga újítja fel. A további pótlás és a járműpark bővítése azonban már egy nagyobb beruházáscsomag része lesz. Már folyik annak a pályázati munkának a kidolgozása, amelyben összesen mintegy 20 milliárd forintból pályafelújítást, új vonal építését és járművek vásárlását tervezi a cég – válaszolt lapunknak Dózsa Gábor ügyvezető igazgató. A pályázatot a jövő év elején adja be a kft. A beszerzendő járművekről egyelőre annyi tudható, hogy harmincméteresek és egyirányúak lesznek (csak az egyik végükön lesz vezetőfülke), és mind a két oldalon nyílik majd az ajtajuk. Az új, mintegy 700-800 méteres vonal a Rókusi körúton létesül. A beruházás a tervek szerint 2008-ban indul és 2011-ben zárul.
Debrecen. A Debreceni Közlekedési Zrt. (DKV) komoly villamosberuházás előtt áll – tudtuk meg Pásku János beruházási vezetőtől. A városi villamosfejlesztési terv része a 2007–2013-as Nemzeti fejlesztési tervnek, így Debrecen országos költségvetési és uniós pénzt is remél a jövőre induló projekthez. Ez a mostani állapot szerint 17,7 milliárd forintba kerül, az önrész aránya 10 százalék lenne. A beruházás engedélyeztetése folyik. Az összegből a város meghoszszabbíttatná a kettes villamosvonalat, létrehozná annak infrastruktúráját – ideértve egy áramátalakítót is –, továbbá építtetne egy kocsiszínt, és vásárolna húsz új járművet is. Ezek maximum harmincméteresek lehetnek. A város olyan tőkeerős és szakmai múltú társaság jelentkezésére vár a brüsszeli támogatás odaítélése után kiírandó pályázatára, amely a felsorolt fejlesztések és a szállítás egészét vállalja – közölte az igazgató. A társaságnak ma tíz régi SZDV járműve van, ebből azonban csak nyolc üzemképes. Közel tízéves a kilenc KCSV villamosa, és tíznél is több az ugyanilyen tesztjármű.
A város troliparkja is bővül. A 2004-ben kiírt pályázaton a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. (GTK) huszonegy Ganz-Solaris trolibusz szállítására nyert megbízást 1,7 milliárd forint értékben. Ebből 2005-ben tízet leszállított, az idei tizenegyet azonban a csődje miatt már nem tudta elküldeni. A budapesti, debreceni és rigai megrendeléshez már legyártott harmincnyolc Solaris trolikarosszériát és azok gyártáslicencét október 17-én 890 millió forintért megvette a Ganz–Skoda konzorcium, a hiányzó trolik szállításáról tehát ezzel folytat hirdetmény nélküli közbeszerzési tárgyalást a debreceni társaság.
Pécs. A tervek szerint két villamosvonalat is építenének Pécsett – mondta el érdeklődésünkre Tasnádi Péter polgármester. A másfél éve elkészült közlekedésfejlesztési koncepció szerint az egyik a belvárost kötné össze a település déli részével, míg a másik kelet–nyugati irányba haladna át a városon. Jelenleg is lobbizik kiopprogramból származó pénzért, a fejlesztés mintegy 20 milliárd forintba kerülne. Az előkészítés nem áll le akkor sem, ha a most nem sikerül támogatást szerezni. Ekkor 2010-ig elkészítik a villamosvonalak részletes terveit, amelyre várhatóan szintén több százmillió forintot kell majd fordítania a városnak. A villamosközlekedés bevezetését a környezetvédelem mellett az utak zsúfoltsága is indokolja, a csúcsidőszakokban egyre nehezebben közlekednek az autóbuszok a belvárosban.
