Nem mindenkit tartott vissza az Airbnb-tilalom: a rendőrségnek kellett kivonulnia Terézvárosban
Idén január elseje óta hivatalosan is tilos Budapest VI. kerületében a rövid távú szálláshely-szolgáltatás, vagyis az airbnb-zés.
A kerület hivatalos Facebook-oldalán közölték, hogy tizennégy hónapos felkészülési idő után, a lakók döntése alapján január 1-jétől tilos a rövid távú szálláshely-szolgáltatás az egyéb- és magánszálláshelyeken. Kizárólag szállodák, panziók és közösségi szálláshelyek működhetnek legálisan.
„A társszervekkel, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a rendőrséggel együtt már folyamatosan ellenőrizzük a szálláshelyeket, és
akár több millió forintos bírság is kiszabható az illegális szálláshelyek üzemeltetőire”
– közölte az önkormányzat.
A Facebook-poszt szerint a tiltás ellenére már találtak egy olyan ingatlant, amely továbbra is Airbnbként működött, ezért hatósági eljárást indítottak a tulajdonos ellen. A lakás ajtaján pedig ezt az önkormányzat fel is tüntette.
A VI. kerületben még 2024 szeptemberében tartottak népszavazást a kérdésről, ahol alacsony részvétel mellett, de a tiltáspártiak győztek, ezután önkormányzati rendelet is született az Airbnb betiltásáról Terézvárosban. Ezt követően kért törvényességi felülvizsgálatot Budapest Főváros Kormányhivatala, amit a Kúria elutasított, kimondva ezzel, hogy
nem törvényellenes a városrész Airbnb-rendelete.
Korábban arról is írunk, hogy Budapesten 17 százalékot, a VI. kerületben 32 százalékot tesznek ki a nem lakott lakások,
vagyis 29 ezer terézvárosi ingatlanból 20 ezerben laknak életvitelszerűen.
A maradék 9 ezer nem feltétlenül üres, ezek egy részében airbnb-znek, de működnek a lakásokban orvosi rendelők, kozmetikák, mérnök- és ügyvédi irodák vagy egyéb szolgáltatók.
A budapesti nem lakott lakások aránya az ötödik kerületben a legmagasabb, 37 százalék, Terézváros a második a sorban a KSH adatai szerint.
A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs korábban a Világgazdaságnak elmondta, hogy egyre kevésbé jövedelmező az Airbnb-kiadás Magyarországon, miután a piac egyre telítettebb, és az Airbnb-szobák után fizetendő éves átalányadó is megnőtt Budapesten.
Ugyanakkor a szakértő szerint a lakáskiadóknak is segíthet az Otthon Start program támasztotta kereslet, így sokan dönthetnek a befektetési célú ingatlan értékesítése mellett ebben a helyzetben.
Minden eddiginél szigorúbb szabályozást ígértek
A Magyar Turisztikai Ügynökség korábban közölte, hogy a rövid távú lakáskiadás átfogó szabályozása kizárólag Budapestet érinti majd, „a vidéki Magyarországot sem most, sem a jövőben nem fogja”.
Nagy Márton pedig úgy fogalmazott, hogy az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, ennek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is. Azt is mondta, hogy a családok lakhatási érdekeinek védelme az első, ennek megfelelően dolgozik a szabályozás átalakításán.
Ez eddig döntések értelmében: 2025. január 1-jétől 2026. december 31-ig nem lehet új magán- vagy egyéb szálláshelyet regisztrálni rövid távú lakáskiadás céljából Budapesten.
A kétéves moratórium nem érinti azokat, akik még 2024. december 31-ig benyújtották a nyilvántartási kérelmet. Továbbá a Budapesten működő magánszálláshelyek átalányadója a négyszeresére emelkedett, amelynek célja a rövid távú kiadási formák gazdasági ösztönzőinek átalakítása.
