Ezért dolgoznak kevesebbet a nők Németországban

A gyorsan elöregedő német társadalom miatt elengedhetetlen, hogy emeljék a nyugdíjkorhatárt, és a túlórák utáni fizetéseket.  Ezenkívül a politikai vezetés kétmilliárd eurót fordít a gyermekgondozási ágazatba, hogy több anya dolgozhasson. Munkaerőpiaci szakértők szerint azonban a csomag közel sem megy elég messzire ahhoz, hogy felszámolja az adórendszer mélyen gyökerező akadályait és a régóta fennálló kulturális normákat, amelyek még mindig sok nőt otthon tartanak.

Németországban évente 400 ezer fővel csökken a munkaerőpiac.

A kieső embereket a németek évtizedek óta próbálják külföldi munkaerővel feltölteni. Angela Merkel kancellár a 2015-ös migránsáradatban egyedüli vezetőként látta örömmel a migránsokat, és a kormányok azóta is olyan programokat hoznak, amelyekkel a szakképzett külföldiek könnyebben vállalhatnak munkát Európa legnagyobb gazdaságában. A harmadik országbeli szakmunkások adókedvezményre, a menekültek pedig munkavállalási engedélyre jogosultak.

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörésével azonban megnövekedett a bevándorlóellenesség a német társadalomban. Tehát a németekre hárul a többletmunka-vállalás. Amire van is kapacitás, mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint tavaly Németországban az egy munkavállalóra jutó átlagos éves munkaóraszám 1343 volt, ami a legalacsonyabb az OECD 38 fejlett gazdasága között. A németek átlagos nettó keresete évi 38 ezer euró, míg az EU-átlag 28 200 euró.

Enzo Weber, a Foglalkoztatáskutató Intézet kutatója a Reutersnek elmondta, hogy 

Az Európai Unió adatai pedig azt mutatják, hogy bár a német nők nagyobb arányban vannak a munkaerőpiacon a legtöbb EU-tagállamhoz képest, a 47 százalékuk részmunkaidőben dolgozik, ami jóval meghaladja a blokk 28 százalékos átlagát. Szemléltetésül: Magyarországon tavaly a részmunkában dolgozó nők aránya 2,4 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Miért dolgoznak kevesebbet a nők, mint a férfiak Németországban?

• Egyrészt, mert 1958-ban az akkori Nyugat-Németország olyan adórendszert vezetett be, amely miatt a házaspárok egyetlen egységként adóznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok nő a jobban kereső férje szja-kulcsa szerint adózik, így nincs motivációja arra, hogy dolgozzon.
• Másrészt a 2000-es évek munkaügyi reformja során úgynevezett „minimunkahelyeket” hoztak létre, amelyekben nem kell adózni az olyan állásokban, ahol legfeljebb 538 euró a havi munkajövedelem. Németországban 4,3 millió nőnek van ilyen állása. Ha ők növelik a ledolgozott óraszámot, akkor az azzal járó béremelkedéssel együtt adó- és a társadalombiztosításijárulék-kötelesekké is válnak.
• Harmadrészt pedig a gyermekgondozási ágazat vérszegény, becslések szerint 400 ezer férőhely hiányzik a rendszerből.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Egyes elemzők szerint az új intézkedések akaratlanul is további akadályokat gördítenek a nők nagyobb munkaerőpiaci részvétele elé. Ugyanis ha adókedvezményeket adnak a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak – akik többsége férfi –, az a párjuknak továbbra sem jelent ösztönzőt több munkára – mutatott rá Enzo Weber, a Foglalkoztatáskutató Intézet munkatársa.

Ráadásul a gazdasági tényezőkön túl a társadalmi és kulturális tényezők is hátráltatják a munkavállalást, ami jól látható azon, hogy

az IW agytröszt tanulmánya szerint.

A jómód is szerepet játszik a probléma komplexitásában. A bejelentett munkaügyi csomag ugyanis hiába ad lehetőséget a munkaadóknak arra, hogy bónuszokkal ösztönözzék a részmunkaidős alkalmazottakat a több munkára, ha a nők jó anyagi lehetőségeik miatt nem szorulnak rá.

A nyugdíjat tekintve azonban a nőknek igenis megérné többet dolgozniuk. A német nyugdíjrendszerben a nők a férfitársaik nyugdíjjövedelmének egyharmadát kapják a saját nyugdíjukon felül, ami többnyire ugye részmunkaidőből származik. Így azonban nem lesz nagy az idős nők bevétele. A statisztikai hivatal adatai szerint a 65 éves vagy idősebb nők 20 százalékát fenyegeti az elszegényedés Németországban, szemben a férfiak 17,5 százalékával.