Közbeszerzés: arccal a kicsik felé

Legalább három dolgon múlik a közbeszerzés sikere: megfelel-e az Európai Unió vonatkozó irányelveinek, átlátható-e a rendszer, amelyben lezajlik az eljárás, és mennyire érvényesül a közbeszerzési etika az adott tagállamban. A lapunk által megkeresett szakértők elöljáróban erre hívták fel a figyelmet arra a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen nemzetközi/uniós/tagállami tapasztalatok átvételével lehet hatékonyabb a magyar közbeszerzési rendszer?

Elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása irányába mozdulnak el a saját termékeket, szolgáltatásokat jogszerűen előnyben részesíteni kívánó nemzetek – hangsúlyozta Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusa. A kkv-k támogatását jól érzékelteti a kanadai gyakorlat, amellyel a hazai munkaerő alkalmazását, termékek vásárlását szeretnék elősegíteni a közbeszerzéssel. Ott a hirdetmény-ellenőrzés során kifejezetten azt vizsgálják meg, hogy a kkv-k szempontjából megfelelőek-e az eljárásokat megindító hirdetmények.

Általában ennek az érdekérvényesítésnek az egyik legelegánsabb módja az, hogy a közösségi értékhatár alatti eljárásrendekben elég nagy szabadságot biztosítanak a helyi beszerzéshez – jegyezte meg a BCE szakértője. Hozzátette: ehhez azonban olyan ajánlatkérői hozzáállás is kell, ami nem automatikusan a beszerzőhöz közel álló cégek meghívásában, hanem a helyiek megversenyeztetésében érdekelt. E téren kevésbé mutatnak jó példát az olaszok.

Vannak olyan uniós tagállamok is, amelyek a saját nyelvüket használják „protekcionista eszközként” a közbeszerzéseknél, s akad köztük több kelet-közép-

európai is. A saját nyelven történő ajánlattétel, illetve a nemzeti túlszabályozás eleve olyan eszköz, amely elriasztja a külföldi érdeklődőket. Ebben a sorban az észak-európaiak pozitív példát mutatnak, amikor több esetben pl. angol nyelven is közzéteszik eljárást megindító felhívásukat. Amennyiben azonban van hazai kapcsolat, hazai ajánlattevő partner, akinek közös ajánlattevőjeként vagy alvállalkozójaként van lehetőség ajánlatot tenni, úgy hazánkban is élnek ezzel a külföldi ajánlattevők. (Ez is magyarázza, hogy miért olyan alacsony grafikonunkon a tisztán külföldi nyertesek aránya.)

„Tehát amennyiben például a kkv-kat ki szeretné emelni a célcsoportok közül a kormányzat, tekintettel arra, hogy nagyobb valószínűséggel adóznak itthon, úgy ennek szellemében kell áttekinteni a közbeszerzési törvényt” – adta értésre Tátrai Tünde. Szerinte ezzel azért kell nagyon vigyázni, mert ebből egyik tagállam sem csinál reklámot, azaz elegánsan vásárolnak nemzeti autót, élelmiszert stb., Nicolas Sarkozy francia elnök francia autóval jár, Angela Merkel német kancellár természetesen némettel, fel sem merül, hogy másba beüljenek. Ugyanakkor az IT-termékek sem a franciáknál, sem a németeknél, sem a briteknél nem elsősorban hazai termékek, vagyis a globa-lizáció nem kerülte el az EU-államokat sem.

A közbeszerzést – vagyis áruk, szolgáltatások és közmunkák kormányok és közüzemek által történő vásárlását – mindenhol az innováció és a gazdasági növekedés egyik fontos hajtóerejeként ismerik el, feltéve, hogy hatékonyan irányítják és összpontosítják a folyamatot. Ez az EU gazdaságában a bruttó hazai termék (GDP) nem kevesebb mint 15 százalékára terjed ki. Vagyis a közbeszerzési

piac Európa-szerte nagy lehetőségeket kínál a kkv-k számára üzleti tevékenységük bővítéséhez.

Az EU-ban mindenki számára elérhető a Hogyan segíthető elő a kkv-k részvétele a közbeszerzésben? címmel a Európai Bizottság által közzétett bevált gyakorlatok kódexe (http://ec.europa.eu/internal_l_market/publicprocurement/key-docs_en.htm#code). Az EU illetékesei úgy vélik, hogy a közösségi elektronikus közbeszerzéssel megnyílt az út a határokon átnyúló üzleti tevékenység előtt. „Az elektronikus közbeszerzés segítségével a vállalatok részt vehetnek az EU legnagyobb vásárlóinak, így a kormányzati intézményeknek a pályázati eljárásaiban” – közölte Viviane Reding, az információs társadalomért februárig felelős biztos. KoM

Egységes statisztikákat nem vezetnek, ezért nem átlátható, hogy mekkora hányadot tesznek ki a külföldi beszállítók.

Csak annyit lehet tudni, hogy a belügyminisztérium közberszerzési hivatala (BeschA) alá eső közbeszerzések értéke összesen 1,1 milliárd euró, s ezen belül 93 százalékos a német cégek aránya. Ám a Németországban bejegyzett szállítók akkor is német cégként tűnnek fel a statisztikában, ha tulajdonosuk külföldi.

Szolgáltatások esetében 193 ezer eurót meghaladó kiírásokat tesznek közzé EU-szinten. Építési megbízásoknál viszont csak akkor van szükség európai kiírásra, ha az érték meghaladja a 4,845 millió eurót. JK

Egységes statisztikákat nem vezetnek, ezért nem átlátható, hogy mekkora hányadot tesznek ki a külföldi beszállítók.

Csak annyit lehet tudni, hogy a belügyminisztérium közberszerzési hivatala (BeschA) alá eső közbeszerzések értéke összesen 1,1 milliárd euró, s ezen belül 93 százalékos a német cégek aránya. Ám a Németországban bejegyzett szállítók akkor is német cégként tűnnek fel a statisztikában, ha tulajdonosuk külföldi.

Szolgáltatások esetében 193 ezer eurót meghaladó kiírásokat tesznek közzé EU-szinten. Építési megbízásoknál viszont csak akkor van szükség európai kiírásra, ha az érték meghaladja a 4,845 millió eurót. JK-->