Lendületet adhat a pályázat
Elmondta: a teljes hazai cégállomány 2008-as árbevételéhez viszonyítva a vállalkozások hoszszú lejáratú kötelezettsége 29, követelésállománya 30 százalékot tett ki, ez az arány a kkv-szektorban egyaránt 20-20 százalék volt. A statisztikai átlagot szemlélve tehát a magyarországi hitelezés és követelés gyakorlatilag azonos mértékűnek mondható. A vállalkozások mintha csak azért vennének föl hitelt, hogy a folyamatos kinnlevőségeiket pótolják. A bankok nem is titkolják: túlságosan nagy kockázatot látnak a cégek hitelezésében, a vállalkozások ezért többnyire magukra vannak utalva. Saját követeléseik hatékonyabb behajtásával és az üzleti partnerek gondosabb vizsgálatával igyekeznek pótolni a forráshiányt, illetve kivédeni a fizetési késedelmeket – mondta Csorbai Hajnalka.
Ez év januárban például – a tavalyi csaknem 32 napos csúcsot döngető – átlagos fizetési határidő mintegy tíz nappal, 20-21-re csökkent. Sok helyen egyértelműen nem fogadják be a hosszabb teljesítést, másoknál viszont stratégiai kérdéssé vált a hosszabb határidő bevállalása, esetleg éppen egy pályázat kapcsán. Az uniós pályázatok komoly lendületet adhatnak a vállalkozásoknak. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy a 2007-ben uniós támogatást nyert cégek nettó árbevétele 2008-ra 19 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az EU-támogatásban nem részesült vállalkozásoknál átlagosan mindössze 4,7 százalékos növekedést regisztráltak, és ez óriási különbség. Ez a stratégiai igazgató szerint azzal magyarázható, hogy az elbírálás során rendszerint az erős, dinamikus cégeket részesítik előnyben, figyelemmel arra is, hogy a 2007-es pályázatoknál vállalni is kellett egy viszonylag nagyobb növekedési mértéket. Az sem feledhető azonban, hogy az uniós forrás ténylegesen kedvezően hat beruházási, fejlesztési oldalról a vállalkozás növekedésére. A régiókat vagy ágazatokat elemezve ugyan nem mutatható ki határozott összefüggés az uniós támogatások és a gazdasági fejlődés között, viszont tapasztalható, hogy a pályázatnyertes, nagy ütemben fejlődő cégek gyakran azok rovására terjeszkednek, amelyek nem élnek ezzel a lehetőséggel. Tehát a cégek komoly hátrányba kerülhetnek, ha meg sem próbálnak pályázni – hangsúlyozta a stratégiai igazgató.
Hozzátette: a legnagyobb uniós pénzek még mindig nem a kkv-szektort gyarapítják. A múlt évben 4660 vállalkozás részesült összesen 964 milliárd forintban, ebből 2648 kkv-nak 116 milliárd forint támogatás jutott. Igaz, a nagyvállalkozásoknak odaítélt sok százmilliárd forintból az alvállalkozói, beszállítói csatornákon azért jut a kkv-knak is. Más kérdés, hogy Magyarországon olyan cégeket is ebbe a szektorba sorolnak, amelyek uniós mércével aligha tekinthetők kisvállalkozásnak. Csorbai Hajnalka szerint például egy ötmillió forintos árbevételű, legfeljebb egy-két alkalmazottat foglalkoztató cég a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető kisvállalkozásnak, még mikrovállalkozásnak is alig, legfeljebb olyan speciális területeken, mint a művészet, a kézművesség.
Magyarországon túlságosan elaprózódott a cégszerkezet, és nem feltétlenül a mikrovállalkozásokat célszerű támogatni, sokkal inkább kifizetődő lenne olyan cégek preferálása, amelyek jelentősebb gazdasági súlylyal bírnak. Ez azonban most – a választások előtt – politikailag nehezen támogatható gazdasági elv, hiszen a mikrovállalkozások több mint félmillió munkavállalót foglalkoztatnak – mondta Csorbai Hajnalka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.